A Magyar Filmlaboratórium immár 50 éve szolgálja a filmkészítőket. Ez idő alatt fő célunk a minőségi filmkészítés volt. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk a Ludas Matyi című film restaurálásában.
Schifter Balázs: A restaurálás során a feladataink a következők voltak:
1, A fizikai állapot felmérése, javítása
A korabeli nyersanyag minősége, a negatív akkori kezelése és az eltelt 55 év miatt a film fizikai restaurálása volt az első feladatunk.
A felmerülő problémák:
Zsugorodás: A film 1-2%-os zsugorodást mutat, így a filmtechnikai gépek egy részével nehézkes vagy lehetetlen a kezelése. A ragasztások körül ennél is nagyobb volt a zsugorodás mértéke, ezért ezeken a pontokon a kocka vagy a kocka egy része el is veszett. Erre a problémára nem találtunk megoldást, így a gépeinket kellett alkalmassá tenni a zsugorodott film fogadására.
Perforáció sérülések: A perforáció számos helyen javításra vagy pótlásra szorult. Külső- és belső átszakadásokat is tapasztaltunk. Régebbi javítások során filmes talpalással, később TIXÓS javítással pótolták a hiányzó részeket.
Mattosítás: Ez egy mattosított film. A mattosítás sajnos nem sikerült tökéletesre, a betapadt szennyeződések nem távolíthatók el a fényes oldalból.
Vegyszer-nyomok: A filmen számos helyen tapasztaltunk vegyszer-ráfolyást. A kritikus részek menthetetlenek. A Filmarchívumban 1981-ben színes KODAK-anyagra készült egy nullkópia, mely rögzítette a negatív akkori állapotát. A vegyszernyomok helyén és a legsérültebb első felvonásban az 1981-es pozitívot használtuk a szkenneléshez. A film fizikai tisztítását bársony között, kézzel végeztük, mivel a széteső ragasztások miatt a gépi tisztítást nagyon veszélyesnek találtuk.
2, Szkennelés, digitalizálás
A szkennelés saját fejlesztésű Oxberry alapú filmszkenneren történik. A szkennelés során a zsugorodás problémáját egy általunk kifejlesztett, állítható pinekkel szerelt folyadékos kapuval oldottuk meg. A szkenner képét egyedi számítógépes programmal dolgozzuk fel. A film sérülései miatt sokszor csak kockánként, kézi mentéssel tudtuk folytatni a munkát. A szkennelés így helyenként ötször, de néhol tízszer annyi ideig tartott, mint egy mai átlagos film esetében.
Juhász Csaba: A saját fejlesztésű filmszkenner egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képes a filmlabor fénymegadója által snittenként beállított kopírfényeket kezelni. Így kapunk egy optimálisan szkennelt digitális képet (lásd a cikk első képét). A hisztogramot elemezve látható, hogy az egyes színcsatornák, a fénymegadás segítségével „középre”, tehát az optimális tartományba lettek tolva (lásd a cikk második képét). Lássunk egy példát arra, ha ez a fénymegadási lépés hibás, vagy például egy olyan filmszkenneren próbálnánk digitálizálni, mely nem alkalmas ilyen jellegű korrekcióra, illetve nem képes a régi narancs-maszk nélküli negatívok megfelelő kezelésére (harmadik kép). Jól látható a kép hisztogramján (negyedik kép), hogy az így kapott digitális képanyag nem tartalmazza a negatív teljes információ-tartalmát. Így rögtön a digitalizálási fázisnál információt veszíthetünk, mely súlyosan rontaná a restaurálás végeredményét. Célunk tehát a szkennelési fázisnál, hogy az amúgy is jelentősen fakult, sérült, csökkent információ-tartalmat hordozó nyersanyagot a lehető legkevesebb információ veszteséggel a lehető legoptimálisabb módon átmenteni digitális formába.
3, Digitális restaurálás, színezés
Schifter Balázs: A digitális restaurálás részben saját fejlesztésű programmal történik, részben kézi módszerekkel, maszkolásokkal.
Juhász Csaba: A saját fejlesztésű algoritmus rendszer segítségével az első fázisban a film színeit erősítjük és állítjuk helyre. Meg kell említeni, hogy a korabeli nyersanyag tulajdonságai miatt az eredeti negatív nem volt színhelyes. Igen nehéz dolguk volt az akkori alkotóknak, hiszen először dolgoztak színes nyersanyagra, s a sminkelési, világítási, egyéb felvételi technikákat addig még nem alkalmazták ilyen körülmények között.
A szkennelt digitális képek első elemzésekor kérdés volt, hogy egyáltalán elvégezhető-e a restaurálás. Annál inkább, mivel nem létezett erre a célra kifejlesztett programcsomag, illetve célszoftver. A problémát tehát igen mély matematikai, és színelméleti elemzés alá kellett vetni. Ebből az elemzésből született meg aztán az eljárás, amely képes a nagymértékben fakult negatív, 2-3% -os színtartalmát is a megfelelő szintre emelni, és a színek helyességét visszaállítani. Kiindulásként vegyük e cikk első képét, az ezekkel az algoritmusokkal előállított kép pedig a cikk ötödik képe.
Az eljárás lényege röviden az, hogy a kép világosság- és színi információit külön kezelve, a színeket helyreállítva és erősítve alakul ki a kapott eredmény. A színek helyreállításának referenciái: az ég kék, a fák zöldek, Döbrögi ruhája pedig piros. Ha a színeket megfelelő módon együtt transzfolmáljuk ahhoz, hogy elérjük ezeket a referenciákat, akkor a kép színárnyalatai „helyreállnak”.
Hozzá kell tenni azt is, hogy nem minden lépés független az embertől, mely nem teljesen automatikusan javítja fel a képeket. Jelentős feladat jut a rendszert vezérlő operátornak, bizonyos beavatkozásoknál ugyanis rá van szükség. Ő viszi végig a képkockákat ezeken az algoritmusokon, ő állítja be az adott képhez legmegfelelőbb paramétereket.
Ha a kapott eredmény nem tökéletes, a ház teteje például zöldes árnyalatú maradt, akkor kézi módszerekkel, maszkolással kell a kép területén a további módosításokra szánt területet elkülöníteni, lásd e cikk hatodik képét. Szintén manuális úton történik az így elkülönített terület új színének meghatározása, ehhez lásd a hetedik képet. Az eredeti színek helyreállítása után tehát manuálisan is át kell színezni azokat a részeket, ahol vélhetően nem kaptunk vissza helyes színeket.
Schifter Balázs: Így létrehozunk egy digitális intermediate-anyagot. A munkafolyamatok itt találkoznak össze a mai filmes technológiai sorral.
4, Digitális fényelés
A Baselight nevű felbontásfüggetlen fényelő rendszerünkkel hangoljuk össze a különböző jeleneteket. Ennek a rendszernek nagy előnye, hogy nincs formátum-, vagy színtér-váltás, így a szkenneléstől a végső fényelésig 10 bites logaritmikus cineon file-kat használunk. Ez a rendszer szimulálja a filmvásznon megjelenő színeket és így a kalibrált monitoron jól létrehozható az egységes kinézet.
5, Lézeres képlevilágítás
Arri Laser segítségével színes felvételi negatívra világítjuk le a filmet.
6, Hagyományos fényelés
Ez már a megszokott labortechnika: Colormaster Analyserrel történik.
7, Kópia készítés
Először nullkópiát készítünk, majd ennek tapasztalataival készíti a fénymegadó - Szécsényi Ferenc operatőrrel együttműködve - a végleges korrekciós kópiát, melyet a Filmarchívum archivál.
Kapcsolódó cikkek a Filmkultúrában:
1-2-3-4: Filmfelújítási Konferenciák az Örökmozgóban
Fazekas Eszter: Zöldeskék, bíbor, sárga - Az 1945 után készült színes filmek fakulásának, felújításának típusproblémái
Fazekas Eszter: Az egyik arc bíbor, a másik penészzöld - A Ludas Matyi 98%-ban eltűnt színeinek restaurálásáról
Fazekas Eszter: „Milyen színű legyen a ruha, hogy kéknek látsszon a filmen?” - Beszélgetés Szécsényi Ferenc operatőrrel
Czuni László: A Ludas Matyi Rekonstrukciója a DIMORF programkörnyezetben