Bevezetés – A brüsszeli 12

Patyomkin páncélos
Aranyláz
Biciklitolvajok
Jeanne d'Arc szenvedései
A nagy ábránd
Gyilkos arany
Türelmetlenség
Anya
Az aranypolgár
A föld
Az utolsó ember
Dr. Caligari

A filmek elemzésénél rövidített változatban átvettük a MŰDOSZ Filmművészeti Szakosztálya által kéziratként 1960-ban megjelentetett Minden idők 12 legjobb filmje című kötet tanulmányait, az életrajzoknál az Ábel Péter szerkesztésében megjelent Film Kislexikon egyes adatait. (Lektorálta: Garay Erzsi)

BEVEZETÉS

A műveltség fogalma az ismeretek gazdagságát is jelenti. A hagyományos művészeteket propagáló ismeretterjesztő tevékenységben közismertek azok a gyűjtemények, melyek egy-egy művészeti ág remekműveit ismertetik. A zenebarát leemelheti könyvespolcáról a különféle zeneműveket, szimfóniákat stb. ismertető munkákat, felütheti az operák könyvét, a színházlátogató műsorkalauzban tájékozódhat a drámák világáról – a példákat hosszan sorolhatnánk. A filmbarát azonban – filmkönyvkiadásunk újabb, örvendetes eredményei ellenére – még mindig csak nehézkes kutatómunka árán szerezheti meg ismereteit. Ezen a téren igyekszik újabb segítséget nyújtani ez az összeállítás, amely huszonnégy filmremekkel és azok alkotóival, a hozzájuk fűződő irodalommal, filmográfiákkal stb. ismerteti meg az érdeklődőket.

A remekműveknek megvannak az objektív ismérvei, mégis felmerülhet a kérdés, milyen kritériumok alapján került egymás mellé éppen ez a huszonnégy film? A válasz rendkívül egyszerű: az 1958-as brüsszeli és az 1964-es mannheimi filmversenyeken az egész világ legkiválóbb szakemberei döntöttek arról, melyek a filmtörténet eddigi legkiválóbb játék- illetve dokumentumfilmjei. A győztes két tucat szerepel ebben az ismertetőben.

Filmkalauzunkat filmklubok vezetőinek, film-előadóknak, tanároknak és általában mindazoknak ajánljuk, akik érdeklődéssel és szeretettel fordulnak századunk művészete, a film felé.

A brüsszeli 12

1958-ban nagyszabású világkiállítás zajlott le Brüsszelben. Korunk értékeinek bemutatásából nem hiányozhattak a művészeti alkotások sem. Sor került a filmművészet bemutatkozására is, mégpedig eddig soha nem látott módon. A belga Filmarchívum rendezésében lezajlott filmverseny feladata ugyanis az volt, hogy 1895 és 1955 között készült valamennyi film közül szakértő zsűri válassza ki a tizenkét legjobbat. A cél az volt, hogy felhívják a világ figyelmét a filmművészet nagy alkotásaira, és eloszlassák azt az előítéletet, mely a filmet mulandó, csak a napi aktualitáshoz kötött, felületes és illanó művészetnek tartja. (Hatvanhárom év telt el már ekkor a film feltalálása óta!)

A Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) és a Filmtörténészek Nemzetközi szövetségének Irodája közösen jelölte ki az elsőfokú zsűrit, 27 ország legjobb filmtörténészeit. A zsűri tagjai postán küldték el az általuk legjobbnak tartott harminc film címlistáját. Ezek közül választották ki a szavazatok arányában a tizenkét legjobb filmet és a tizenkét legjobb rendezőt.

A filmek sorrendje így alakult:

Patyomkin páncélos (Bronyenoszec Patyomkin), Sz. M. Eiseinstein,1925 100 szavazat
Aranyláz (The Golden Rush), Charlie Chaplin, 1925 85 szavazat
Biciklitolvajok (Lardi de biciclette), Vittorio De Sica 1948 85 szavazat
Jeanne d'Arc szenvedései (La Passion de Jeanne d'Arc),
1928, Carl Th. Dreyer 78 szavazat
A nagy ábránd (La grande illusion), Jean Renoir, 1937 72 szavazat
Gyilkos arany (Greed), 1923, Erich von Stroheim, 71 szavazat
Türelmetlenség (Intolerance), D.W. Griffith, 1916 61 szavazat
Az anya (Maty), Vszevolod Pudovkin ,1926, 54 szavazat
Az aranypolgár (Citizen Kane), Orson Welles, 1940 50 szavazat
A föld (Zemlja), Dovszenko, 1930 47 szavazat
Az utolsó ember (Der letzte Mann), W. F. Murnau, 1941 45 szavazat
Dr. Caligari (Das Kabinett des Doktor Caligari), Wiene,1919 43 szavazat

A tizenkét legjobb rendező:

A tizenkét filmből egy fiatal filmművészekből álló másodfokú zsűrinek kellett volna kiválogatni a legjobb hatot, a legelsőket. A másodfokú zsűri tagjai R. Aldrich (USA), M. Antonioni (Olaszország), A. Astruc (Franciaország), J. A. Bardem (Spanyolország), M. Kakoyannis (Görögország), S. Ray (India), G. Csuhraj (Szovjetunió) voltak.

A másodfokú zsűri hosszú vitában sem tudott változtatni a besoroláson, így az első hat filmet is az eredeti tizenkettő sorrendjében állapították meg.

A filmversenyen nemcsak a legjobb tizenkét filmet vetítették, hanem sor került a filmművészet egyéb, esetleg kevéssé ismert alkotásainak a felújítására is. A verseny elérte célját, a díjazott filmek az egész világon az érdeklődés középpontjába kerültek, és ezzel, egyben általában a filmművészetre és az eddig létrehozott nagy alkotásokra terelte a figyelmet.