A magyar animáció képről képre V. - Foky Ottó Orosz Anna Ida

Kapcsolódó PPS:

foky_otto.pps

Kapcsolódó linkek:

Szoboszlay_képtár

Reisenbüchler-képtár

Az animációs újhullám-képtár

Dargay-képtár

Macskássy-képtár

Lendvay Erzsi Foky-interjúja

„A Foky-féle tárgyfilmek – és velük együtt maguk a nézők is – a fantázia éltetőerejével magától értetődően varázsolnak kesztyűből rablót, konzervből autót, fésűből kerítést, megszáradt kenyérdarabokból poszt-apokaliptikus romokat. Foky ősrégi sablonmeséket, a mindennapi világ dolgait játszatja el apró tárgyakkal, amelyek éppen a szokatlan szereplőválasztás miatt állítják meghökkentő fénytörésbe a jól ismert kliséket. Nem a meséken, hanem magán az animációs forma csodáján hökkenünk meg, azon, hogy el tudjuk hinni, hogy például a fürdőszobában (és a La Desodorában) a szappan Rómeó, a parfüm pedig Júlia.”

Az animációnak a mozdulatlan fizikai testek, bábok, tárgyak mozgásának illúzióját létrehozó vállfaja, a stop motion a két világháború között, illetve a háború után, az ötvenes években újrainduló hazai animációs filmgyártás meghatározó, elsősorban a reklámfilmekben alkalmazott technikája volt. Itthon a tárgyanimációt egyedi filmekben először Foky Ottó kezdte el használni a hatvanas évek végén, a magyar animáció újhulláma idején.

Foky, akire a magyar bábanimáció atyjaként szokás hivatkozni, művészeti főiskolásként az ötvenes évek derekán a cseh bábmesterek, Jiří Trnka, Karel Zeman bábfilmjeit látván döntött úgy, hogy a mesék díszletei helyett ő is bábokat szeretne tervezni, bábokkal szeretne mesélni. Az eredetileg tanító Foky elemista diákjainak a táblán színes, képregényszerű rajzokkal magyarázta el a tanagyagot. Ez a mesélő-szemléltetve okítás pedig önálló és megrendelésre készült filmjeinek is a sajátja maradt.

1956-ban került a Pannónia Filmstúdióba Imre István mellé, aki a háború utáni magyar bábfilmezés motorja volt. Foky mellette sajátította el figuratervezőként, animátorként a szakmát; 1962-ben, a zuglói Bábműterem megszervezését és vezetését pedig már rá bízták. A hatvanas évek végétől itt indult el a mesesorozatok rendszeres gyártása a Magyar Televízió számára: a Gyarmat utcai műteremből, az ő keze alól kerültek ki olyan klasszikus figurák, mint a Tévémaci, Mirr-Murr vagy Misi Mókus, illetve a Csukás István vagy Tersánszky Józsi Jenő által köréjük szőtt mesék.

Foky Ottó korai egyedi filmjei is ezekhez a népszerű tévésorozatokhoz hasonlóak: a Siker és a Bohóciskola – főszerepeikben a jól ismert Foky-féle bábkarakterekkel – mesélve tanító, példázatjellegű történetek. A magyar animáció hatvanas években jelentkező újhullámához mégsem ezekkel a bábmesékkel csatlakozott, hanem jellegzetes egyedi tárgyanimációival. Későbbi állandó forgatókönyvíró-társa, Nepp József ötlete alapján hétköznapi használati tárgyak szerepeltetésével meséltek. Az Ellopták a vitaminomat, a Babfilm, a La Desodora című filmek a legegyszerűbb tárgyat is életre kelteni tudó animációs technika iskolapéldái. A mívesen megtervezett és kivitelezett játékfigurák, bábok és díszletek helyett a Foky-féle tárgyfilmek – és velük együtt maguk a nézők is – a fantázia éltetőerejével magától értetődően varázsolnak kesztyűből rablót, konzervből autót, fésűből kerítést, megszáradt kenyérdarabokból poszt-apokaliptikus romokat. Foky ősrégi sablonmeséket, a mindennapi világ dolgait játszatja el apró tárgyakkal, amelyek éppen a szokatlan szereplőválasztás miatt állítják meghökkentő fénytörésbe a jól ismert kliséket. Nem a meséken, hanem magán az animációs forma csodáján hökkenünk meg, azon, hogy el tudjuk hinni, hogy például a fürdőszobában (és a La Desodorában) a szappan Rómeó, a parfüm pedig Júlia.



Filmográfia
Egyedi filmek
Siker (1962)
Bohóciskola (1965)
Így lövünk mi (1965)
Ellopták a vitaminomat (1966)
Bizonyos jóslatok (1967)
A nagy mérkőzés (1968)
Én az egér! (1969)
Gyilkosság nokedlival (1970)
Ezüstmajom (1971)
Mérce-mese (1972)
Babfilm (1975)
Kutyasétáltatás (1975)
La Desodora (1983)
Mackók vigyázzatok! (1984)

Sorozatok
Egy világhírű vadász emlékiratai (1968-70)
A kiscsacsi kalandjai (1972)
Makk Marci mesél (1973)
Mirr-Murr, a kandúr (1974-75)
A legkisebb Ugrifüles (1975-76)
Makk Marci (1977-1978)
Varjúdombi mesék (1978-79)
Misi Mókus kalandjai (1980-81)

Egészestés filmek
Misi Mókus kalandjai (1982)
Éljen Szervác! (1986)
Süsüke a sárkánygyerek (2000)

Bábtervező
A Didergő Király bánata (1957)
Vetélytársak (1958)
Mi lenne ha…? (1959)
A bölcsőtől az iskoláig (1960)
Szentgalleni kaland (1961)
Bábok és babák (1962)
Sosemvolt Király bánata (1962)
Szeretem az állatot (1963)
Harmadik (1963)
A tájékozódás története (1963)
Jóka ördöge (1963)
Csere-bere (1964)
Hobby (1966)
Százarcú Bill (1967)
Somogyi lakodalmas (1968)
Casanova kontra Kékszakáll (1971)


Felhasznált fotók, diák, sajtóanyag: Magyar Nemzeti Filmarchívum.
Képválogatás, szerkesztés, digitalizálás: Fazekas Eszter, Aponyi Magdi, Izsák Mária.