Nyomtatóbarát változat


Meleg Gábor

Xantus János: Eszkimó asszony fázik

kép megtekintése
Méhes Marietta





kép megtekintése
Boguslaw Linda





kép megtekintése
Lukáts Andor

Az Eszkimó asszony fázik meghatározó darabja a 80-as évek eleji irányvonalaknak. Tettenérhető, ahogyan a fősodorba átszivárog az ún. második nyilvánosság, az underground. A most megjelent DVD egy sajátos időkapszula – megtekintésével a nyolcvanas évek esszenciája tárul fel a néző előtt. A mozgóképes extrák megidézik a kor hangulatát, kilátástalanságát, az underground jellegzetes sztárvilágát és zenéit is. A Magyar Nemzeti Filmarchívum DVD sorozata. DVD

Eszkimó asszony fázik
magyar, 117 perc, 1983
írta és rendezte: Xantus János
fényképezte: Matkócsik András
vágó: Kabdebo Katalin
zene: Lukin Gábor, Víg Mihály
látvány: Bachmann Gábor
szereplők: Boguslaw Linda, Lukáts Andor, Méhes Marietta
gyártó cég: Dialóg Filmstúdió
DVD forgalmazója: Magyar Nemzeti Filmarchívum
DVD megjelenése: 2011.04.25.
"Itt van pedig senki sem hívta". Laci zongoraművész, egy sikeres koncert után egy bulin ismerkedik meg az excentrikus szőke énekesnővel, Marival. A nő férjnél van. A szerelmi háromszög zaklatott viszonyai között Mari gyakran dalra fakad és ebben olyan zenei ikonok segédkeznek neki, mint Víg Mihály, Hobó vagy pl. Menyhárt Jenő. Ifjúságunk édes madara.

1. Bevezető
1984. február 1-jén a budapesti Vörös Csillag moziban mutatták be Xantus János első nagyjátékfilmjét Eszkimó asszony fázik címmel. Különös pillanat ez, amit több filmes díj is jelez: az 1984. évi Magyar Játékfilmszemlén a legjobb elsőfilmes rendezés díját és ugyanebben az évben Belfortban a nagydíjat és a közönségdíjat is elhozta Xantus műve. Emellett hazai és nemzetközi díjakat kapott Lukáts Andor is a filmben nyújtott alakításáért.
Az Eszkimó asszony… meghatározó darabja a 80-as évek eleji irányvonalaknak. Tettenérhető, ahogyan a fősodorba átszivárog az ún. második nyilvánosság, az underground. Ez a film segítette hozzá a kor egyik jellegzetes megtűrt alternatív zenekarát, a Trabant zenekart ahhoz, hogy hivatalos lemezt adhasson ki. Korábban ilyenre nem volt példa.
A most megjelent DVD épp a fentiek miatt egy sajátos időkapszula – megtekintésével a nyolcvanas évek esszenciája tárul fel a néző előtt. A mozgóképek megidézik a kor hangulatát, kilátástalanságát, az underground jellegzetes sztárvilágát és zenéit is.
A korong extrákkal is bír: a film mellett találunk rajta három rövidfilmet és egy beszélgetést a rendezővel. Ezek gyakorlatilag keretet adnak Xantus János első nagyjátékfilmjének: az 1978-as És így s eképp tovább, az 1980-ban készült Diorissimo és az egy évvel későbbi Női kezekben című rövidfilmek összefoglalják az előzményeket, míg a Gellért Gábor által készített beszélgetés a film fogadtatását, jövőjét, Xantus János későbbi útját vizsgálja.


2. Ko/órtörténet
Magyarországon a hetvenes és nyolcvanas években, vagyis a Kádár-korszak miliőjében fogalmazódnak meg az ellenállás és ellenszegülés formái. A hatalommal jellemzően nem konfrontálódnak a kultúra szereplői, hanem megkerülik, és kijátsszák annak szabályait. Az ellenállás sok esetben épp ezért nem járt együtt politikai megmozdulásokkal, sőt sokkal inkább meghatározó a belső emigráció, vagyis az állampolgárok megpróbálnak a lehető legteljesebb mértékig visszavonulni a kiszámíthatatlan, logikátlan, és ezért veszélyes társadalmi-politikai életből. Így egy autonóm, privát világ, azaz kultúra jön létre, mely igyekszik tehát kizárni működéséből a politikát. Ennek segítségével ezek a csoportok saját – betartható és logikus – szabályrendszereket, kiszámítható világokat építettek, melyhez a kultúrpolitika nem tudott hozzáférni.
A neoavantgárd művészei számára (éppen a kikezdhetetlensége miatt is) fontos feladat volt egy ún. életstílus kialakítása, amit szintén műalkotásként kezeltek. Mindez addig volt fokozható, amíg végül egyes emberek nem váltak maguk is „műalkotássá”. Ezáltal létrejön egy ún. „belső sztárkultusz”. Olyan jellegzetes alkotókról van szó, akik az alternatív nyilvánosság keretein belül közismertek. Jellemző, hogy pusztán életük és nem pedig művészi tehetségük miatt váltak ikonná a Havasréti József által szubkulturális szupersztároknak nevezett alakok. Az Eszkimó asszony fázik főhőse, Méhes Marietta is ilyen figura. Lényegében őköré szerveződik a DVD-n is látható film.


3. Underground zenekarok
A film helyzetét nemcsak Méhes Marietta, hanem a már említett Trabant zenekar is meghatározta. A Kádár-korban a zenei életre szintén jellemző volt a polarizáltság. Az Illés, a Metró, az Omega és a Hungária jelentette a fősodort, a hatvanas és hetvenes években pedig mellettük jelentek meg az underground zenekarok. Ennek a folyamatnak a csúcskorszaka volt a nyolcvanas évek eleje: a Trabant mellett ekkor indult a Balaton, a Bizottság, az Európa Kiadó, a Kontroll Csoport, és így tovább.
Ezek a zenekarok tömegeket vonzottak. A hivatalos szervek pedig nem tudták kezelni a helyzetet, hiszen ha be is tiltottak egy-egy hivatalos helyen szervezett koncertet, azt néhány sarokkal arrébb, nem-hivatalos helyszínen megrendezték. Autonóm kapcsolatok hálózata kezdett el kiépülni eközben mind a zenekarok, mind a közönség tagjai között. Így került kapcsolatba Xantus János is a zenekar tagjaival, ezáltal az elkészült film is reprezentálja az alternatív nyilvánosság kapcsolatrendszerét, illetve annak működését.


4. A korszak filmjei
Ahogy azt a bevezetőben is említettem, az Eszkimó asszony fázik sajátos pillanatban készült. A nyolcvanas években Magyarországon két ellentétes irány van jelen a filmkészítésben. Az egyik a hetvenes évek hagyományainak fenntartására, a másik annak lebontására törekszik. Előbbihez tartoznak az ötvenes éveket feldolgozó filmek, a történelmi dokumentumfilmek, valamint az ún. új akadémizmus több koprodukcióval és Szabó István filmjeivel. Jellemző ezekre a filmekre a konzervativizmus, azaz a hagyományos elbeszélői formák alkalmazása. Ehhez képest a hetvenes évek eljárásait felülírni szándékozó filmesek mást, valami újat kívánnak megvalósítani filmjeikben. Ide tartoznak a magyar filmtörténetben az új érzékenység címkével ellátott filmek is, ld. például a Kutya éji dala c. filmet, de szintén ide szokás sorolni Xantus filmjét. A sajátos helyzet éppen az, hogy a besorolás ellenére Xantus filmjében az új érzékenység jellemző gesztusai csak nyomokban fordulnak elő, a történetmesélés pedig meglehetősen konzervatív. A két irányzat határmezsgyéjén áll az Eszkimó asszony... Úgy próbálja a rendező beemelni az új érzékenység formabontó gesztusait a filmbe, hogy egyben közönségbarát is maradjon az alkotás. Épp ennek köszönheti széleskörű ismertségét.



1 . 2 . oldal