>>Nyomtatás

Vissza a normál nézethez


Ozsda Erika

Farkasokkal forgató - Horkai Zoltán, filmes állatjelenetek megtervezője és megvalósítója

Mások a vendégeknek a kertben a virágaikat mutogatják vagy a gyönyörű pázsittal dicsekszenek. Horkai Zoltán gödöllői farmján ez nem így volt. Ő azt mondta: ott vannak együtt a medvék és a farkasok, ő itt Rozika, a vaddisznó, gyere, simogasd meg, most lépjél odébb egyet, mert ezt a két farkast át kell vinnem a másik ketrecbe… A HORKAI Animal Training Center vad- és domesztikált állatok filmes szerepeltetésével, képzésével és koordinációjával foglalkozik. A 4 hektáros területen közel 200 állat él. INTERJÚ


Horkai Zoltán amióta az eszét tudja, farkast akart magának. A szülei nem nagyon támogatták az ötletet. Miután befejezte a tanulmányait, - Ausztráliában és Amerikában vendéglátó iskolát végzett -, úgy alakult, hogy egyedül élhetett – egy farkassal. Honnan került hozzá a farkaskölyök? Arról a gödöllői telepről, ahol most ő lakik. Annak idején Kósa József, a telep vezetője összegyűjtött 22 medvét, farkasokat meg 117 kutyát. A World Society for the Protection of Animals alapította a medve- később a farkasmenhelyet Veresegyházon. Zolit felkérték a farkasmenhely vezetésére, majd megbízták, hogy rendezze a Gödöllőn maradt állatok sorsát is, ahová időközben vemhes farkasok is érkeztek. A kölyköket nem altatták el, hanem felnevelték. Akkoriban kezdett el az állatokkal filmben szerepelni, először természet-, majd játék- és reklámfilmekben.

Kivel nehezebb a forgatáson, az emberekkel vagy az állatokkal?

Többen azt hiszik, hogy számomra csak az állatok léteznek. Pedig ez nem így van. Azt pontosan tudom, hogy tőlük mire számíthatok, mert ők kiszámíthatók, az emberek viszont nem. És kiszámíthatatlanok azok a dolgok is, amelyek egy forgatáson adódhatnak, amit emberek idéznek elő, és ezzel befolyásolhatják az állatok viselkedését. Például a szállító ketrecre ki van írva, hogy benyúlni, az állatokat etetni tilos. Mégis benyúlnak. Erre felkészülünk, egyszerűen nem hagyjuk egyedül az állatokat. Azt tudom, ha a farkast odaviszem a forgatásra, akkor az engem nem fog megtámadni, mert mielőtt megérkezünk, fizikailag, szellemileg és lelkileg is felkészítem. Az állatok fizikai kondícióját úgy állítjuk be, hogy az a munka során optimális legyen.

Ez azt jelenti, hogy előtte kapnak enni?

Ellenkezőleg, nem kapnak. Ritkán fordul elő, hogy egy állatot a forgatás előtt etetni kell.
Farkast soha nem etetek meg előtte, mert akkor morózus lesz. Ha tele van a hasa, ugyanúgy nincs kedve dolgozni, mint az embernek. Megetetni elsősorban a ragadozó madarakat kell, hogy nyugodtan üljenek, ha olyan jelenetet forgatunk, ahol egyhelyben kell maradniuk. Mi nem idomítjuk az állatokat, hanem természetes motivációval vesszük rá őket a feladatok elvégzésére. Megpróbálunk olyan helyzetet teremteni, amelyben otthonosan érzik magukat és a feladat elvégzése természetesnek tűnik számukra. Sokszor előfordul, hogy a rendező olyan jelenetet szeretne, amiről előtte nem volt szó. Ebben a szakmában csak akkor lehet talpon maradni, ha az ember rugalmas. Adott keretek között, mert időnként nemet kell mondani. Nem vállalom a munkát, ha egy jelenet emberre vagy az állataimra veszélyes, vagy rontaná a kapcsolatunkat. Volt rendező, aki azt akarta, hogy a ló és a farkas ütközzenek össze szemből, úgy, hogy mind a kettő tiszta erőből vágtat…Tizenegynéhány éve dolgozom a szakmában, kár lenne abban a hitben elindulni a forgatásra, hogy minden úgy lesz, ahogy előre megbeszéltük. Mindig történik valami. Amiben mi jók vagyunk, az az állatok egymás közti interakciója, ami azt jelenti, hogy egyszerre több fajta állattal is tudunk forgatni.


Mi van akkor, ha a színész retteg az állattól?

Olyankor a kaszkadőr vagy az én emberem áll be helyette. Sokszor nem az állattal nehéz dolgozni. Ha a színész tart valamelyiktől, az még talán az egyszerűbb eset, mert tudunk vele beszélni, megmutatjuk, hogy mit tehet nyugodtan a közelében, kapcsolatot tudunk kiépíteni közöttük. Kérhetünk 1-2 napot is, hogy összeismerkedjenek egymással. Fontos, hogy a szereplő megismerje az állatot. Ha mégsem tud vele megbarátkozni, akkor van olyan módszer, amivel távol tudjuk tartani őket egymástól. Vagy én elválasztom a vadállattól egy vékony villanypásztor zsinórral, amit aztán kisatíroznak a filmből, vagy később komputerrel segítenek rá a jelenetre.

Amikor megérkeztek az állatokkal a forgatásra, tartasz eligazítást a stábnak?

Magyarországon szinte mindenki dolgozott már velünk, tehát a stábok tudják, hogy mire számíthatnak, de azért mindig tartunk egy kis megbeszélést. Mielőtt kivisszük az állatokat, átadunk egy biztonsági leírást. Ez egy pár oldalas anyag, amit a forgatáson résztvevőknek - mindenkinek - el kell olvasnia és alá kell írnia. Ebben benne van, hogy mit lehet, és mit nem lehet csinálni az állatok jelenlétében. Amikor nagy, komoly vadállatok szerepelnek a jelenetben, akkor minimalizáljuk a stábot, olyankor csak az lehet ott a helyszínen, akinek feltétlenül szükséges. Nem csak azért, mert veszélyes állatokkal dolgozunk, hanem azért is, mert elvonhatják az állatok figyelmét. Egy beállításnál – mondjuk egy ültetésnél, amikor az állatnak egy helyben kell maradnia, és bele kell néznie a kamerába - semmi nem vonhatja el a figyelmét. Ha egy ragadozóval dolgozom, és nem egy jól szocializált állattal, például egy kutyával, akkor a legkisebb emberi mozdulat is megzavarhatja. Még akkor is, ha gyerekkorától kezdve utaztunk vele a városban, villamoson, buszon, metrón közlekedett, jött velünk ide-oda, az utcán kapott kaját.

Mondjuk, egy … farkas?!

Igen, ők is mind így nevelkednek. Kenguruban hordjuk őket, a körülöttünk lévők nem is tudnak róla. Tehát, ha a farkasnak bele kell néznie a kamerába, de valakik sutyorognak a közelében, akkor megzavarhatják és kezdhetjük elölről az egészet. 10 másodpercig kell néznie, ami egyébként rengeteg, de azért kell ennyi, hogy vágható legyen a jelenet. Ilyenkor elmondom, hogy nincs mozgás, mert a farkas rögtön odafigyel, ugyanis kinn a vadonban, az oda nem figyelés az életébe kerülhet. Emiatt nehéz néha az emberekkel. Ha az állat jól működik, de valaki miatt nem haladunk, akkor feszült leszek. Én borzasztóan sikerorientált vagyok. Nem szeretem, ha valami nem megy, vagy ha az ember beég. Szerencsére ez nagyon ritkán fordul elő. Évente 5-6 filmben dolgozunk, ezek általában külföldi filmek, csak nálunk forgatják. A stáb egy része magyar, akik már ismerik az állatainkat.

Európában hányan foglalkoznak azzal, amivel Ti?

Nagyon szerencsés vagyok, mert Európában nincs még egy pali, akinek olyan farkas falkája lenne, amivel ki tudna állni a porondra. Van 1-2 ember, akinek ugyan van falkája, de nem tudja őket mozgatni. Ha idejönnek hozzám az európai „farkasemberek”, mindig az az első kérdésük, hogy tudom-e szállítani a farkasokat. Tudom. Az első farkast, amit 6 hetesen vettem magamhoz, nem nagyon tudtam, mert stresszes volt, hányt. Ez egy idő után csökkent, javult, de sose lett olyan, mint a mostaniak.

Tehát nem az a probléma, hogy ők nem tudják mivel szállítani a farkasokat…

…nem, nem! Az állatok nem bírják az utazást. De ha én kinyitom a szállító autó platóját, az enyémek már maguktól beugranak. Tudják, hogy valami jó történik. Ha az ember úgy neveli őket kölyökkoruktól kezdve, hogy ez pozitív élménnyel is párosul, akkor szívesen elindulnak. Törökországba utaztam a farkasokkal, át a Boszporuszon, majd’ 3000 km-t és nem volt semmi baj. Viszont a tengeren túlra nem megyek. Bár a repülés sem okozna gondot nekik, hacsak az nem, hogy sötét ládákban lennének. Az enyémek mindig kilátnak a szállító eszközből. Amerikában egyébként rengeteg állatos van, akik hibrid farkast tartanak, tehát kutya-farkas keveréket. A tiszta vérűekkel viszont nehezebb dolgozni, mint a jól képezhető kutyákkal. Sok amerikai filmben dolgozunk, mert idejárnak forgatni. Talán 2005-ben volt a legnagyobb munkánk, a Blood and Chocolate / Vér és csokoládé, Katja von Garnier filmje. 31 forgatási napunk volt, 60 napot készültünk a helyszínen. 23 farkast vittem magammal, ezekből 18-at össze tudtunk tenni egy jelenetbe. Ez volt a legnagyobb számú falka, amit kiállítottunk egy forgatáson. Egy másik képben 15 színész futott együtt néhány farkassal.

A színészek biztos megdöntötték a rekordjukat.

Ők indultak először, utána indítottuk a farkasokat, akik persze leelőzték őket. A jelenet arról szólt, hogy a szereplők, akik a stúdióban, egy épített erdőben futnak, ugrás közben emberből farkassá változnak. Olivier Martinez és Dobó Kata is játszott a filmben. A színészek, ha nagyon sokáig együtt vannak a farkasokkal, akkor egy idő után úgy kezelik őket, mintha kutyák lennének. Az állatok, ha már megszokták az embereket, annyira kedvesek, szelídek és közvetlenek tudnak lenni, hogy a szereplők nem tartanak, nem félnek tőlük. Ez probléma, mert nem hiszik el, hogy a farkasoknak van másik, a ragadozó oldaluk is. Soha nem szabad elfelejteni, hogy ezek vadállatok. Szerencsére sok színész nagy örömmel dolgozik velük. Persze, nem mindenki.

Gerard Depardieu, akivel Victor Hugo A nevető ember című regényéből készült filmet forgattátok Prágában, mit szólt a farkasokhoz?

Ő nagyon közvetlen, kedves pali, de egy őrült! Vele azért volt nehéz forgatni, mert Ő A Színész. Én a farkast abban a fizikai és szellemi kondícióban vittem, ami a feladatai elvégzéséhez kellett, de hogy Depardieu milyen kondícióban jött a forgatásra, arra a rendezőnek nem volt ráhatása. Kezdetben kicsit tartott a farkastól, de minél többet ivott, annál kevésbé. Sőt, még ijesztgette is... A rendezőnek őt nehezebb volt koordinálnia, mint nekem a farkast. Ettől függetlenül Depardieu hihetetlenül nagy fazon, olyan élethűen játszotta, amit kellett! És ismerjük el, miatta mennek be a moziba. Rengeteg közös fényképünk van, mert többször odajött hozzánk, sokat beszélgetett velünk. Egyébként sok színész van, aki megkeres minket, érdeklődik, kedves és közvetlen, de van, akit nem érdekel, hogy miért vannak ott az állatok. Ilyen volt Jean-Claude Van Damme. Olaszországban forgattunk egy sörreklámot, oda kellett volna jönnie a farkasok közelébe, de nem vállalta.

A hős, a bátor.

Ezek a hősök csak hőst játszanak el. A színészek nem olyanok, mint a filmszerepekben.

Peter Weir (Holt költők társasága, Gallipoli, Truman show, Kapitány és katona) The Way Back című filmjében Ed Harris és Colin Farrel a főszereplők.

Arra a forgatásra nagyon nagy producerek álltak össze, mert úgy gondolták, hogy remek film lesz belőle. Az is lett. De nekem ez a munka igazából nem a két színész miatt emlékezetes, számomra sokkal érdekesebb volt együtt dolgozni Peter Weirrel, aki elképesztően jó rendező, nem véletlenül jelölték hat Oscarra. Nagyon tetszett – ez kevés filmnél fordult elő –, hogy a rendező a forgatás előtt kihívott Bulgáriába, hogy átbeszéljük a jeleneteket. A forgatókönyv szerint a Gulágról szökött öt hadifogoly egy őzet eszik egy barlangban. Egyszer csak megjelenik hat farkas és elkergetik az embereket. Peter Weir megkérdezte, hogy ez a valóságban hogyan történik. Mondtam, hogy a falka semmilyen esetben nem menne neki öt embernek, még akkor sem, ha éhen halnak, mert annyira rettegnek tőlünk. Kialakult bennük egy menekülő ösztön, mivel az elmúlt időszakban az ember csapdákkal, méreggel, fegyverrel irtotta őket. Volt olyan, hogy egy fagyott embert körbejártak, de nem merték kikezdeni, inkább otthagyták. Peter egy izgalmas jelenetet szeretett volna, kérdezte, hogy tudnánk megoldani? Mondtam, az reálisabb lenne, ha egy farkas falka eszik egy őzet – hihetőbb is, hogy ők el tudják ejteni –, és az emberek zavarják el a tetemtől a farkasokat.

Átírtad a forgatókönyvet.

Gyakorlatilag… igen. Nem. Én csak elmondtam a véleményemet. Peter azonnal odarendelte az embereit és ezt velük is megbeszélte. Kompromisszumképes rendező, meg akarja tudni, hogy amit gondol, az jó-e vagy sem. Nekem nagy élmény volt így nekiindulni a forgatásnak.

Hogy kapjátok a munkát? Ki veszi fel veletek a kapcsolatot?

Sokszor nem jutunk el odáig, hogy a rendező és az operatőr velünk is megvitassa, hogy működőképes-e a jelenet vagy sem. Engem nem a külföldiek találnak meg, hanem a magyar produkciós iroda, akik már ismernek. Odaadják a forgatókönyvet, és megkérdezik, hogy megoldható-e. Ha nehéz vagy bonyolult jelenet van benne, akkor kérek lehetőséget a vezérekkel, a rendezővel, az operatőrrel beszélni.

Például, ha az a kutyafajta nem tudja elvégezni a forgatókönyvben leírt feladatot?

Igen, vagy ha az állat nem tudja úgy elvégezni a feladatot, ahogy a rendező azt elvárná tőlünk. Jelezni kell, ha fizikailag nem tudják végrehajtani, például egy medve a testi adottságai miatt, mivel nem elég rugalmas, nem tud beülni egy autóba és vezetni. Vagy fölülni egy biciklire, mint a cirkuszi medvék, akik még bocsok és másként mozognak. A természetes motiváció miatt arra is figyelünk, hogy közvetlenül egy agresszív jelenet után ugyannak a farkasnak ne legyen bújós jelenete a színésszel.

Ha egy farkast látunk a filmben, akkor azt általában több állat játssza. A VW Golf reklámban egy farkas egy nyulat kerget. Miért kellett ehhez nyolc farkas?

Az egy kétnapos forgatás volt, és mondtam, ahhoz, hogy a farkasok jól működjenek, megfelelő kondícióba kell hoznom őket. Elkezdünk dolgozni az egyikkel, akinek futnia kellett, de ő persze a forgatáson nem a nyulat üldözte, hanem a lovat, amin én ültem. Azért jött utánam, mert onnan kapta a kaját. Mellettem jött a quad, amin a stáb néhány tagja ült. Vagy a farkassal szemben mentek vagy mellette, attól függ, hogy honnan…

…ezt most nem hallottam, mert a farkasok vonyítására figyeltem. Mit szeretnének?

Bármit mondhatnék…úgysem igaz. A vonyítással a hangulatukat fejezik ki. Nem egymással beszélgetnek, meg nem a telihold zavarja őket, ahogy ezt valaki valamikor kitalálta. Visszatérve arra, miért van annyi farkas egy forgatáson: ha egy idő után az egyik elfárad, akkor a másikat kell használni. Ha megetetem, már nem úgy hajt, ahogy kéne. Például, ha ragadozó madarakkal sokat kell dolgozni, akkor egy fajtából elviszünk 3-4 példányt. Ha rengeteg röpte van, megcsinálja 4-5-ször, amiért mindig megkapja a jutalomkajáját, de egy idő után nem dolgozik, mert nem éhes. Azért vagyunk mi jók Európában, mert nekünk nagy farkas falkánk van. Nem csak egy farkas kománk. Ráadásul a mieink nem csak egymással helyettesíthetők, hanem egy jelenetben több fajta állattal is tudunk dolgozni. Ahogy bejöttünk, láttad, hogy a medvekifutóban van farkas is. Jóban vannak egymással. Van farkas, amelyik tiszteli a méretes vaddisznót, tehát össze tudom őket rakni. De a medvét is a vaddisznóval.

Ezért volt világszenzáció a Timberland reklám, … ahol hány állat is rohant együtt?

Van egy jelenet, amit fél napig vettünk föl, ahol a keskeny erdei úton a hősünk fut lefele Timberland cipőben, őt követi négy farkas, egy vaddisznó és egy medve. Odavittünk 12 farkast, 2 medvét és 4 vaddisznót. A néző nem veszi észre, de a filmben 2 vaddisznó szerepel. A kezdésnél Lalika fut, őt is mutattam befelé jövet, aztán Sanyika fejezte be a filmet.

A valóságban is hat állat futott a színész után?

Igen, csak egy kicsit csaltunk a kiengedéssel. Először a vaddisznó indult, utánuk a farkasok, de mikor azok rámentek, a disznó megfordult és hadakozott velük. A farkas meg ugye, prédának tekinti a vaddisznót. Kompromisszumot kellett kötni. Az állatokat indítóketrecből indítottuk. Ezeket az úton kívülre helyeztük el, és készítettünk egy villanypásztor folyosót. A villanypásztoron kívül volt a második medveketrec, amiben az üldöző medve volt, aki dominálta az alárendelt medvét, aki belül futott…na, lerajzolom. …Több ember kellett nekem is, olyanok, akik ismerik az állataimat, és jóban vannak velük, akik nyitják, zárják a ketreceket, noszogatják a mackókat és a vaddisznókat. Nagyon nehéz jelenet volt és megint csak kompromisszumot kellett kötni a rendezővel és az operatőrrel. Felültettem őket a quadra, hogy nézzék meg – az állatokat emberekkel helyettesítve –, hogy milyen távolságra kell futtatni az állatokat, hogy képben legyenek. Ha van 2 másodperc, amikor a néző azt látja, hogy a medve, a farkas és a vaddisznó a pali mögött fut, akkor az már hihető. Nem kell több, nem is lett volna idő betenni, mert ez egy 30 másodperces reklámfilm volt, felvezetővel, szöveggel és persze a termékkel. 5 napig, gyönyörű helyeken forgattuk ezt a filmet.

Megérte, nagyon jó lett.

Ilyen jellegű munkánál a forgatás előtt elmegyek a helyszínre, megnézem és kérek gyakorlást ott is. Mondtam, hogy nagyon sikerorientált vagyok, nekem fontos, hogy ne menjünk úgy haza, hogy valami nem tetszett, mert akkor egy hónapig nem alszom. Volt egyszer egy kudarcom, ami nagyon megviselt, Grigor Attilával A nyomozó című filmben. Éppen akkor dolgoztunk Csupó Gáborral a The Secret of Moonacre / a Holdhercegnő című filmben, ahol az állatkoordinációs tevékenységet mi kaptuk meg. Ugyanebben az időben forgattuk a Hellboy II.-t is, ahova 100 macskát kértek. Nagyon le voltam terhelve. Attila megkeresett, hogy kellene neki egy jelenet macskákkal és farkasokkal. Mondtam, hogy most nem tudom vállalni, mert nincs időm felkészülni. Addig-addig nyaggatott, amíg rábólintottam, mivel azt a jelenetet - hogy bemegyek a farkasok közé és széttépnek - már nagyon sokszor megcsináltuk. De Attila komplikálta a jelenetet, azzal, hogy részeg embert alakítsak. Át kell másznom a kapun, sötét van, zuhog az eső. Egy farkas megjelenik a dombtetőn, néz, én meg hívogatom, részegen. Ilyenkor, ugye a testmozgás megváltozik, ami befolyásolja az állatot. Nem tudja, hogy agresszív vagyok-e vagy félek. Utána előugrik a többi farkas és széttépnek. A baj az volt, hogy mindezt vágás nélkül, egy snittben akarta! Végül is rábólintottam erre a jelenetre, meg a macskásra is. Azon túl voltunk, minden jól ment, Attila elégedett volt. A macska végigment egy korláton, a végén leugrott, odament Anger Zsolthoz, fölmászott az ölébe és elaludt. Ilyenkor nem azon múlik a dolog, hogy mi milyen ügyesek vagyunk, hanem azon, hogyan castingoljuk a macskát. Több száz macskából kell kiválasztani azt, amelyikben ez benne van.

Mi az, hogy macska casting?! Honnan jönnek a macskák?

A Hellboyhoz a 100 macskát menhelyről szedegettem össze. Visszakanyarodva a kudarchoz: kicsit elbíztam magam, mivel amit Attila kért, már többször megcsináltam, de akkor nem gyakoroltam eleget a feladatot. Bemásztam, a farkas feljött a dombra, rám rontott, lerántott a földre, majd előjött a többi is. Három nekem szaladt, cibálták a ruhám, kettő meg örömködött, pisilt, szaglászott. Hát ezt nem lehet betenni egy filmbe! A jelenet nem több 10-15 másodpercnél, de egész éjszaka ezt forgattuk. Óriási kudarc volt, hogy a falka egyik része dolgozott, a másik nem. Hajnali háromkor már azt csináltam, hogy fagyasztott, döglött nyulakat kötöztem föl magamra azért, hogy lázba hozzam az állatokat.

Ha a farkasok széttépnek valakit, azt mindig Ti játsszátok el?

Nem, van, amikor a színész, attól függ, hogy hány farkas támad rá és hogyan lehet vágni. Szóval ez nekem nagyon nagy kudarc volt, nem is kértem el a pénzt. Egyetlen egy pótforgatási nap volt még hátra. Aznap leforgattuk a jelenetet még egyszer. Elképesztően jól sikerült. Erre azt mondja az operatőr, hogy perforált az anyag… Éjjel kettőig még 4-5-ször fölvettük, az is nagyon jó lett! Így helyrehoztuk a hibát, kijavítottuk a kudarcot.

A medvével nem annyira, de a farkassal tudsz kommunikálni. Hogyan?

A medve is megcsinál sok mindent. Megtanítottuk, hogy nyissa ki a száját, tátogjon, csapkodja a földet, ijesztegesse az embert, álljon két lábra vagy pacsizzon. A farkas, az más.
Nicolas Cage játszott a Season of the Witch / Boszorkányvadászat című filmben. A mi farkasunknak át kellett ugrania a kamera fölött, ezért azt betettük egy asztal alá. A farkas ki volt éheztetve, nagyon szépen, jó tempóban ugrott az asztalon lévő kajára, de a rendező azt akarta, hogy fusson gyorsabban. Na, akkor feltettem egy tüzelő szukát az asztalra a kaja mellé. Ez fölgyorsította a jószágot rendesen. De a rendezőnek ez sem volt elég, legyen még gyorsabb. Akkor gondolkozzunk farkas fejjel! Miért futna még gyorsabban, amikor már mindent megkapott? Feltettünk egy alárendelt kant, a tüzelő szuka mellé, ami olyan vehemenciát váltott ki a domináns kanból, hogy mind lebucskáztak az asztal túloldalán. „Az én ötletem az ő ötlete.” A farkas azt csinálja, amit én akarok, de hagyom, hogy ő úgy gondolja, hogy ezt magától csinálja. Például, ha lassítanom kell az állatot, akkor olyan farkast veszek elő a huszonegynéhányból, amelyik öregebb, vagy nem olyan jó a szeme, vagy már teli van etetve.

A lovakat még buktatják elektrosokkal a forgatáson?

Ma már nem. Egyébként az többnyire kaszkadőrös jelenet volt. Én csak olyan lovas jelenetet vállalok, amihez elég a tudásom. Ha vágtatni vagy ugratni kell, azt megcsinálom, de nem vagyok kaszkadőr. Sok felkérést kapunk különböző állatokkal való szereplésre. Ismerem Európában, de a tengeren túl is azokat a kollegákat, akik más állatokkal foglalkoznak. Legyen az elefánt, kígyó vagy krokodil. Én nem képzek sólymot, de rengeteg embernek mi szereztünk madarat. Több természetfilmet is forgattunk szürke marhával - interakcióban farkassal. Egy gulyástól béreltük őket. Az egyik játékfilmben az Eagle of the Ninth/ A sas című filmben, Channing Tatum és Donald Sutherland volt a főszereplője, egy holtágon kellett a gulyát áthajtanunk. Én elsősorban farkasra, vaddisznóra és medvére specializálódtam, ami nem tántorított el, hogy rovarokkal is dolgozzak. Egyszer egy reklámfilmhez legyet kértek. Kérdezem, mit kell csinálnia? Áá, semmi különös. Jó akkor viszek egy döglött legyet. Mindez novemberben volt, mikor már nem nagyon volt légy. Mi a sztori? – kérdeztem. Egy légy az étteremben beleesik a levesbe, valaki kikanalazza, kiteszi egy papír zsebkendőre, újraéleszti, pöckölgeti, a légy kikúszik az asztal szélére és elrepül. Kérdezték, mennyit kérek. Mondtam, ennyit. Egy légyért?! Ez rengeteg! Azt hogy csinálod, hogy a legyet pöckölgeted, az elmegy az asztal széléig és csak ott repül el? Mondom, ezért kerül ennyibe! Befőttes üvegbe fogtam egy csomó legyet dögbéllel, majd a forgatáson betettem őket egy-két percre a fagyasztóba. Amikor pöckölték még nem tudott elszállni, aztán mikor fölmelegedett, elrepült. Na, annak az idejét kellett jól kiszámolni.

A legtöbb filmben, amelyben állatok szerepelnek, a végén kiírják, hogy „No Animals Were Harmed”, vagyis, hogy a forgatás során az állatoknak nem esett bántódásuk.

A nyugati országokban és Amerikában bevett szokás, hogy ezt kiírják, de ez egy licence, amit meg kell venni. Ha a stáb szeretné, hogy ez a film végén megjelenjen, akkor eljön a szervezettől egy felügyelő, aki figyelemmel kíséri a forgatást, főleg az állatok képzését, tartását és munkáját. Ha mindennel elégedett, mehet a felirat. Mi még nem tartunk itt. Állatvédelmi szervezettől már jöttek ki forgatásra, figyelték, hogyan készítjük föl az állatokat, mennyit dolgozunk velünk, milyen körülmények között tartjuk őket, és ha valami nem megy, akkor azt hogyan kezeljük. Mi nagyon jóban vagyunk az állatvédőkkel.

Milyen állatok vannak most itt a telepen?

Medve, farkas, borz, róka, szarvas, mosómedve, hiúz, kutya, szarvasmarha.

Akinek valami nem kellett, az idehozta?

Igen. Különböző állatkertek ide paterolták őket. Kaptam szarvast, borzot, rókát, főleg európai állatokat. Nem volt nehéz szerepet találni nekik természetről szóló filmekben.

A honlapodat olvasgatva szembesültem azzal, hogy a természetfilmeket hogyan forgatják. Lerántjuk a leplet ezek forgatásáról?

Ó, hát az a legnagyobb csalás! Szörnyű! Nem is nagyon szeretek erről beszélni. Sokszor kellett olyan dolgot forgatnom, amiről én tudtam, hogy az nem úgy van, a természetben az elő nem fordulna! Az egyik filmben egy kotorékból előjött négy kis róka és egy borz. Milyen jól elvannak egymással, együtt játszanak! Persze, mert az én kis rókáim és a kis borzom együtt nevelkedtek… Legyünk egy kicsit szkeptikusak. Nem kell mindig elhinni, amit a természetfilmekben látunk. Ha egy gepárd a szemünk láttára fut egy gazella mögött, és egy másik kameraállásból már a gepárd a gazella előtt van, akkor tudhatjuk, hogy az egy szelíd jószág és többször futtatták meg a gazellák. 1995-ben innen, Gödöllőről vittem haza az első farkasomat. Egy évvel később megkeresett Bécsi László fotóriporter, hogy az erdélyi havasokban farkasokat filmeznek, de nem nagyon tudják követni őket, ezért szükségük lenne egy szelíd állatra. Kimentünk a Budai hegyekbe, ahol a kutyámmal mozgattuk a farkast. Felvettek egy csomó jelenetet, de nem különösebben érdekeset, a farkas csak szaladgált az erdőben. Ezt a filmet elvitték egy fesztiválra, ahol nagyon sokan látták, természetfilmesek, elsősorban az osztrák Universumtól. Szóltak, hogy készül Ötziről egy film, kellene nekik egy farkas. Így kezdődött a filmezés.

Azóta Horkai Zoltán állatai már több mint 100 filmben játszottak. Gyakran vesznek részt állatvédelmi, ismeretterjesztési, illetve jótékonysági rendezvényeken is. Távlati céljaik között szerepel egy oktató állatpark kialakítása, illetve trénerek képzése.

2013. április