Filmkultúra

A Nemzeti Filmintézet magazinja

Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák – Jeles András filmjei - könyvajánló

Könyvajánló
 
Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák – Jeles András filmjei
Kijárat Kiadó,  2016. 246 oldal

„Sok példa van arra, hogy kis kerülővel váratlan perspektívák nyílnak.” * 

Jeles András magányos, de nem elszigetelt alkotó. Egy-egy nagyjátékfilmje megkerülhetetlen formálója annak az ideológiai közegnek, időszaknak, esztétikai vagy szellemtörténeti pillanatnak, amiben létrejött. „Életem nagyobb és döntő része a diktatúrában, a mézespusziként felpuhult kádárkori szocializmusban telt (el) (in: Jeles András: Füzetek - "Főúr, füzetek!" Kalligram Könyvkiadó, 2007), a filmes életmű szélesebb közönség előtt ismert állomásai is a késő Kádár-korhoz köthetőek.
 
Filmjei nem tematikusak, hanem antropológiaiak, elrugaszkodnak az esztétikai aktualitásoktól.  Markáns alkotói jegyei (mint pl. a beállítások helyett szekvenciákat egymás mellé állító párhuzamos montázs;  a véletlen mint rendezőelv, ahogy átveszi a szerepet az eredeti alkotói szándéktól;  egy adott médiumnak a saját konvencionális jegyeivel szembeni használata; a konvenciók egymás elleni kijátszása) úgy formálják filmjeit, hogy azok direkt megfelelések nélkül mutatják meg az adott ideológiai-társadalmi, esztétikai vagy akár filozófiai közeget – ettől a teljes életműben fellelhető koherenciától eltekinteni a filmek vizsgálatánál nem lehet vagy nem érdemes.
 
Gelencsér Gábor filmesztéta, egyetemi tanár és több filmes tárgyú kötet szerzője ebből az alapállásból közelíti meg Jeles filmművészetét a 2016 októberében megjelent monográfiájában:
 
„Jeles a közvetlenül, illetve a történelmi következményként megélt világunkat pásztázza, s amikor kilép az uralkodó ábrázolási konvenciókból, amikor elutasítja őket vagy perspektívát vált, akkor nem mást lát, hanem ugyanazt – másképp.”
 
A szerző a kötetet Balassa Péter, a 2003-ban elhunyt esztéta, publicista, egyetemi tanár emlékének ajánlja – Balassa alkotói módszere, gondolkodásának mélysége, stílusa a szerző számára irányt mutat és egyben ki is jelöli azt a szellemi célt, amihez közelíteni igyekszik.  Balassa és Jeles kiváló társaság – helyet kér ezen alkotói és gondolkodói körben a filmkészítő Bódy Gábor valamint Erdély Miklós és a költő Petri György – azon kevesek, akiktől Jeles személyes referenciáit veszi.  Bizonyosan nem véletlen, hogy e referenciák halálával Jeles még elszigeteltebbé vált – nem a művészete magába forduló, hanem hatástöbbszöröző társak hiányoznak mellőle.
 
Gelencsér utal arra, hogy bár számtalan kiváló elemzés és megközelítés született Jeles András egyes filmjeiről, alkotói módszeréről, filmtörténeti helyéről, az egész filmes életművet (amely magában foglalja a kisfilmeket, főiskolai vizsgafilmeket is) egy egészként áttekintő monografikus mű még nem íródott. Habár Jelesnek a filmmel mint médiummal szkepszise van, a kötet csak és kizárólag Jeles filmjeit tekinti az elemzés tárgyának, a rendező számára „metafizikus alapon álló” színházzal kapcsolatos tevékenységet nem.
 
Gelencsér a párhuzamosság szerkesztési elvével él: egy-egy mozgóképről két írást helyezett a kötetbe, egy, a látottakat leírót és egy műelemző igényűt. Állítása szerint a jelesi filmes életműben tapasztalható koherencia már a főiskolai vizsgafilmekben megragadható – így a monográfia is koherensen végigviszi a leírás - műelemző esszé párhuzamot az első kisfilmektől egészen a 2016-ig nézők elé került nagyjátékfilmig. (Igaz, ahogy az anyag teremti önmagát, és ahogy a vizsgált mű eleve problémássá teszi, az el/szétválasztás egyre kevésbé tartható – ez szembetűnően az Álombrigád ismertetésénél illetve műelemzésénél jelentkezik.) A kettősség vizuálisan az álló illetve a kurzív szedésben is elkülönül.
 
Az Előszóban felvázolt gondolati váz visszaköszön az elemzésekben – Gelencsér elhelyezi a vizsgált művet az adott ideológia-társadalmi szellemi közegben (illetve a szerző szavai után szabadon: „felvillantja a tágabb összefüggéseket”), említi a megvalósulásukat segítő alkotóműhelyeket (pl. Társulás Stúdió – ez utóbbiban készült az Álombrigád és Bódy Gábor Kutya éji dala című filmje) és reagál Jeles színházi és irodalmi igényű munkáira is. A Jeles-írások a bibliográfia részét is képezik, miközben Gelencsér meglátása szerint ezek inkább művészi megnyilvánulások, mint tanulmányok.
 
A kötet több ponton reagál más szerzők Jelessel foglalkozó írásaira. Több ponton vitatkozik is velük és megvizsgálja, hogy egy-egy korábbi tanulmány önálló életre kelt meghatározása fenntartható-e.  Így a monográfia alkalmas lehet egy, a rendezői életműre friss szemmel tekintő szakmai diskurzus kiindulópontjának is.
 
Gelencsér született tanár: a tudást megosztani, átadni kívánja.  A monográfia szövege is könnyen adja magát, intellektuális élmény már maga az olvasás is. Vannak persze többszöri nekifutást igénylő fordulatok is (a szerző nem tagadhatja meg a tárgyat alaposan ismerő szakember önmagát, egy-egy kifejezésben évtizedek letisztult tudásanyaga sűrítődik), de a szöveg sosem válik követhetetlenné, túl szakmaivá.  A kötet kiadásra való előkészítettsége talán hagy maga után némi kívánnivalót (több elütés illetve halvány nyelvi inkoherencia fellelhető nyomokban), és talán pár kép is elfért volna a szövegfolyamban – ez viszont semmiképpen nem írható a kötetszerző számlájára, sejthetően inkább finanszírozási okokból alakult így.
 
A kötet a Kijárat Kiadó gondozásában jelent meg 2016-ban, a kéziratot illetve a kiadást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta és az NKA könyvtártámogatási programjának keretében jut el a könyvtárakba ingyenesen. Megvásárolható a Líra Könyvkereskedés hálózatában országszerte illetve Budapesten az Írók Boltjában és az Atlantisz Könyvszigeten. Bolti ára: 2800 Ft
 
* in: Jeles András: Büntető század, Kijárat Kiadó, 2000, 204 oldal

 

Kapcsolat

Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322