Filmkultúra

A Nemzeti Filmintézet magazinja

Gyermekkorunk legszebb nyara - Palásthy György: Égigérő fű

35 éve idézi fel gyerekkorunk legszebb nyarait Palásthy György soha el nem kopó ifjúsági filmje, a gyermeklélek legavatottabb ismerője, Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című kisregényének csupa szív adaptációja. MONITOR
 
Égigérő fű
rendezte: Palásthy György
írta: Janikovszky Éva, Palásthy György (Janikovszky Éva regénye alapján)
fényképezte: Forgács Ottó
zene: Locomotiv GT
vágó: Losonci Teri
szereplők: Hintsch Gyuri, Ullmann Mónika, Rajz János, Fónay Márta, Máriáss József, Drahota Andrea, Ujlaki Dénes, Dajka Margit, Harsányi Gábor, Zenthe Ferenc, Balázs Péter, Szombathy Gyula, Gyabronka József, Peremartoni Krisztina
gyártó cég: Mafilm
forgalmazza: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
DVD-megjelenés: 2014. május
 
Palásthy alkotása egy mindenki számára nosztalgikus és átélhető, az unalmasból („Csak az a baj, hogy a Paripa utca 4-ben soha nem történik semmi”) a fantázia és a kalandvágy erejével – no meg a korunkbeli sorstársak segítségével – könnyedén izgalmassá változó, gyerekkorunk rokonoknál (jellemzően a nagyszülőknél) töltött nyarait felidéző helyzetből indít. A 10 éves Misu a nyári szünidőt fogadott nagyapjánál, Dezső bácsinál, a Paripa utca 4-ben tölti. A gangos bérházban már minden és mindenki – a lekváros kenyereket osztogató kedves szomszéd néni, férje, Poldi bácsi, a parkőr, akihez órát lehetne igazítani, a barátságtalan Kamilla kisasszony, akinek mindenkihez van egy kellemetlen szava, a folyton rohanó fiatalok, Oszkár, a szenesember, aki a közeli utcában „rendel”, a szintén a közelben tevékenykedő szemetesek és a mindent összezavaró közlekedésitábla-szerelők – megszokott és ismerős a kisfiú számára, akivel azonban gyors egymásutánban két újdonság is történik.
 
Először kiderül, hogy 52 év szolgálat után szűk egy hét múlva nyugdíjba megy Poldi bácsi, majd Misu megismerkedik a szomszédban „nyaraló”kislánnyal. A könnyed nyári „kalandhoz” pedig ennyi is elég, hiszen Poldi bácsi nem győzi ismételgetni, hogy fog neki hiányozni nyugdíjas napjaiban „az a szép zöld gyep”, amire parkőrként felügyel. Misu tehát a friss ismeretséggel, Piroskával karöltve nekiáll megszervezni, hogy az udvar sárga keramitkockáit ha nem is égig érő, de gyönyörű zöld fűre cseréljék. A feladat nem egyszerű, mivel az összes lakó beleegyezésén kívül hivatali engedély is szükségeltetik hozzá, a kertészet pedig legkorábban csak ősszel tud gyepkockával szolgálni. De a gyerekeknek szerencsére sokan segítenek, élükön Oszkár édesanyjával, Berta mamával, aki csodálatos panaszos levéllel lágyítja meg a projekt fő ellenzője, Kamilla kisasszony szívét.
 
Palásthy György alkotása és az alapjául szolgáló Janikovszky Éva-kisregény között a legfőbb különbséget az jelenti, hogy a Málnaszörp és szalmaszál csattanóra és a főbb információk visszatartására épül, hiszen az olvasó számára csak a legvégére derül ki, hogy milyen meglepetéssel készültek Poldi bácsinak. A filmes alkotók viszont helyesen ismerték fel, hogy mindez túl statikus és eseménytelen lenne egy nagyjátékfilmben, így ők a kalandosabb utat választották, melynek során a néző végigkövetheti a füvesítési próbálkozás minden viszontagságát. Ezt leszámítva azonban jórészt csak olyan apróságok változtak az egyébként részben Janikovszky Éva maga által írt forgatókönyvben, hogy 42 év helyett itt 52 év után megy nyugdíjba a parkőr, illetve a színesebb panoptikum kedvéért kapunk néhány plusz figurát a szemetesek és a közlekedési táblákat folyton összekeverő és rossz helyre rakó szerelők személyében.
 
A film verzió ezzel tehát több valamivel, mint a regény, ugyanakkor kihagy néhány ziccert, ami jól példázza, hogy akkoriban a filmesek még sokkal kevésbé manipulatívan, a hatásvadászat helyett a dramaturgia egységét és az elbeszélés belső logikáját szem előtt tartva álltak hozzá az adaptációhoz. A Janikovszky-műben ugyanis olyan, a cukiságfaktort kimaxoló motívumok is szerepeltek, mint például a főhős kisfiút kutyákkal ábrázoló jelenetek, öt kiscica, akiket a bérházban tanyázó macska fial, illetve olyan jópofaságok, mint hogy Misu fogadott nagyapját teljes nevén Dezső Dezsőnek hívják vagy hogy Poldi bácsi a munkahelyén búcsúajándékul egy kerti törpét kap.
 
Mindezek azonban csak apróságok, hiszen a lényeg, a regényeredeti lelke benne van: az az elnéző szeretet, ami egy ideális világban a felnőtteket a gyerekekhez fűzi, vagy ha ez valami véletlen folytán esetleg mégis hibádzik, a kiskorúak csellel és furfanggal mindig túljárnak az eszükön. És benne van még ezenkívül a filmben az a sok idézhető, redundáns elem is, ami azóta szállóigévé vált, és ami még inkább megteremti az ismerősség komfortos érzését. Hisz van-e egyáltalán ember, aki nem ismeri a „Csak az a szép zöld gyep, az fog nekem nagyon hiányozni!” felkiáltást (és a műben elhangzó egyéb variációit)? Az ilyen és ehhez hasonló mondatok nem egyszerűen örökre bevésődnek a nézőbe, de olyan hívogató, meleg kuckót építenek képekből és szavakból, amihez életünk végéig öröm visszatérni.
 
Cukiságban pedig a fentebb említett kihagyások ellenére sem szenvedünk hiányt: a talpraesett Misun kívül ugyanis itt van nekünk a fehér bugyogós, szőke kis angyal, a Piroskát alakító Ullmann Mónika. A két – elragadó külsején kívül színészileg is ragyogóan teljesítő – gyerekszínész ráadásul olyan legendákkal játszik együtt, mint Dajka Margit, Fónay Márta vagy Rajz János, ami jól jelzi azt az igényességet, ami az ifjúsági filmekhez való hozzáállást a hetvenes-nyolcvanas évek magyar filmgyártásában jellemezte.
 
Ezenkívül az „egyszerű, de nagyszerű” elve az, amit ez az 1979-es alkotás az utókor filmeseinek taníthat (egyik legfrissebb ellenpélda erre a 2014-es Aura című ifjúsági film, ami a sci-fi eszközeivel markol túl sokat): nem kell túl sokat vállalni, egyszerűen komolyan kell venni azt a keveset, amit kitűztünk magunknak, és azt sok szívvel és lélekkel megvalósítani, hiszen gyerekeknek készül. Palásthy György később bebizonyította azt is, hogy a kicsiken kívül ugyanolyan empatikus tud lenni egy másik elhanyagolt korosztállyal, a nyugdíjasokkal is (lásd egyik utolsó filmjét, az 1996-os Retúrt), a digitálisan felújított képpel és hanggal megjelent Égigérő fű-DVD pedig gondoskodik róla, hogy ezután a mi nappalinkból se hiányozzon többé az a szép zöld gyep.

Kapcsolat

Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322