Filmkultúra

A Magyar Nemzeti Filmalap magazinja

A Sherlock című sorozat pilotjának és első részének összehasonlítása

Varga Balázs bevezetője az ELTE szemináriumi dolgozat elé itt.

Rózsaszín tanulmányok

Dolgozatom témájául a Sherlock című sorozatot választottam. A sorozat első, Rózsaszín tanulmány című epizódját fogom összevetni az ugyanezen címmel elkészült pilot epizóddal. A pilot, lévén nem ment le televíziós adásban, The Unaired Pilotként jelenik meg szinte mindenhol az interneten, ezért én is így fogok rá hivatkozni. A célom a dolgozattal, hogy megvizsgáljam, milyen narratív és stilisztikai különbségeket figyelhetünk meg a két epizód között, és ezt miként értelmezhetjük a kortárs sorozatkultúra felől.

A sorozat készítői, Steven Moffat és Mark Gatiss 2009-ben mutatták volna be az első epizódját a sorozatnak, mely Arthur Canon Doyle Sherlock Holmes történeteit helyezi át kortárs környezetbe. El is készült a hatvan perces pilot epizód, melyet Coky Giedroyc[1] rendezett. A BBC azonban elrendelte az epizód újraforgatását, mert nem voltak maradéktalanul elégedettek az elkészült résszel. Így az első epizód, a Rózsaszín tanulmány 2010-ben került adásba. Ezt a verziót már Paul McGuigan[2] rendezte, és a hatvan perces hossz helyett, másfél órás lett.

A két epizód azonos alapanyagból készült: A bíborvörös dolgozószoba című műből. Bár a két epizód ugyanazt a cselekményt viszi végig, kardinális különbség van a két elkészült epizód között. Minden narratív és vizuális különbséget természetesen nem veszek figyelembe, mert az túlmutatna a dolgozat keretein. Inkább általánosabb irányból közelítem meg a különbségeket, amelyek alapját a hosszbéli eltérés, a forgatókönyvi változások és a rendezőváltásban kereshetjük. Elsőként a fontosabb történetbeli változtatásokat mutatom be, majd a vizualitás, a stilisztika és a rendezés terén lévőket. A dolgozat végén arra kívánok rávilágítani, hogy ezek a különbségek milyen tendenciákra mutathatnak rá a mai televíziós kultúrában.

A két epizód, bár ugyanazt a nyomozást követi végig és a fontosabb pontokon meg is egyezik a történet, kisebb-nagyobb mértékben mégis eltérnek. Bizonyos jelenetek bekerültek a Rózsaszín tanulmányba, melyek az Unaired Pilotban nem voltak meg, és bizonyos jelenetek kikerültek, melyek még megvoltak a pilotban. A cselekmény eltérő pontjairól rengeteg interneten megtalálható írás van, így nem foglalkozok részletesen ezekkel. Két eltérést említenék meg, amelyeknek jelentősége lehet a dolgozat szempontjából: Jim Moriarty említését és Mycroft Holmes feltűnését. A tévében lement első epizódban a sorozatgyilkos taxisofőr minden gyilkossága után pénzt kap egy „megbízótól”, akinek személyazonosságát nem kívánja felfedni Sherlock előtt. Halála előtt mégis elárulja a nevet: Moriarty. A név ismerős mindenkinek, hiszen rengeteg feldolgozásban megjelenik mint Sherlock Holmes legfőbb ellensége. Moriarty neve, ezzel szemben a pilot epizódban nem kerül elő. Miért lehetett szükséges, hogy a változtatások során ő is bekerüljön? Azt gondolom, hogy Moriarty említése az első epizódban előrevetítő jellegű: megnevezik a visszatérő „főgonoszt”, aki az első éved befejező részében színre is lép. Ezzel előre exponálják, hogy ki is ő, másrészt egy nagyobb narratívába kapcsolják az egész sorozatot. Az különálló epizódokból álló jelleget fellazítja egy több részen átívelő gonosz jelenléte. Ez a kortárs bűnügyi sorozatokra jellemző tendencia. Főleg amerikai sorozatok dolgoznak ezzel: a nyomozások egy-egy epizódra korlátozódnak, de egy-egy elkövető vissza-visszatér, ezzel is nagyobb struktúrát kölcsönözve a sorozatnak.[3]

Mycroft Holmes, Sherlock bátyja a pilot epizódban említés szintjén sem jelenik meg. Az első részben pedig kap egy teljes jelenetet John-nal. Az ő személye egy újabb kérdéses pont, így feszültségforrás is. Az epizód legvégéig nem tudjuk ki ő. Annyit tudunk meg róla, hogy ő „Sherlock Holmes legfőbb ellensége”. Joggal gondoljuk, hogy ő maga Jim Moriarty, hiszen a Sherlock-univerzumban ő jelenik meg ilyen titulusban. Mycroft megjelenése, még ha az első epizódban nem is kiemelt fontosságú, fontossá válik, mert a későbbi részekben kiemelt szereplővé áll elő. Szerepe itt expozíciós jellegű, de a feszültség, amit a jelenléte okoz, tovább fokozza az izgalmakat. Mycroft és Moriarty beemelése a Rózsaszín tanulmányba tovább bővíti a sorozat cselekményének lehetséges irányait. A sorozat világát bővítik és színesítik. Olyan elemekként jelennek meg, amelyek a néző kíváncsiságát fokozzák, hiszen Sherlock-kal való kapcsolatuk, már itt látszik, nem lesz feszültségmentes.

A két epizód között feltűnő különbségnek nevezném a súlypontozás hiányát, illetve meglétét. Súlypontozás alatt bizonyos elemek kiemelését értem, főként a „késleltetés feszültség teremtő ereje által” A pilot epizódot megnézve az első részhez képest, három dolgot jegyeznék meg a súlypontozással kapcsolatban: a főszereplők első megjelenése kevésbé hangsúlyos, bizonyos elemek nem kapnak akkora szerepet, illetve a nyomozás kevésbé szétszálazó, kevesebb vakvágány és leállás van benne.

A főszereplők első megjelenése kiemelt esemény egy film vagy sorozat esetében. Stilisztikailag és/vagy cselekményvezetésileg azonban látványosabb az első megjelenésük a Rózsaszín tanulmányban, mint az Unaired Pilotban. John Watsont, aki a modern verzióban egy Afganisztánt megjárt katonaorvos, először egy viszonylag neutrális helyzetben látjuk a pilotban. Egy hat különböző beállításból álló jelenetben látjuk, amint otthon van. Három, a későbbiekben fontos információt láthatunk itt exponálódni: John Watson nem tud aludni, bottal kell járnia és van egy fegyvere. A pilotban így találkozunk az egyik főszereplőnkkel: egy felső kameraállásból látjuk, amint az ágya szélén ül. Megtudunk róla fontos (a cselekmény szempontjából mindenképpen fontos) információkat, azonban egy információ elmarad az első epizódhoz képest: itt nem derül ki, hogy John Afganisztánban volt, nem derül ki, hogy katona. Az első epizód első jelenetében pontosan ugyanezen információk kiderülnek, plusz flashbackekben látunk villanásokat John háborús emlékeiből. Ez a plusz információ azonnal helyre teszi bennünk, hogy a karakter miért nem tud aludni, miért járhat bottal és, hogy a fegyvert, ami a fiókjában van, valószínűleg biztos kézzel tudná használni. Másfelől egy akció dús, pörgős expozíciót kapunk ez által, ami személyes véleményem szerint, inkább kelti fel a néző figyelmét. 

A címszereplő, Sherlock Holmes első megjelenése mind a két verzióban hangsúlyos, összehasonlítva azonban ismét azt kell megállapítanunk, hogy a pilot kevésbé teszi kiemeltté. Érdekes megemlíteni, hogy az első beállítás, amiben Sherlockot meglátjuk, pontosan ugyanaz a beállítás mindkét verzió esetében. Egy figyelemfelkeltő kompozíció, ahol Sherlock feje középre van komponálva, és fejjel lefelé látjuk, egy hullazsákból kikémlelő kamerán át.

A két beállítás megegyezik, de Sherlock karakterét már korábban bevezetik. Ebben már, azonban, eltérés mutatkozik. A pilotban az első megjelenés 2:52-nél történik, az első epizódban 8:26-nál, majdnem háromszor később. Az Unaired Pilotban kétszer hallunk említést Sherlock Holmes-ról. Lestrade felügyelő a nyomozás helyszínéről hívja fel, hogy segítséget kérjen. Tárcsázás közben az egyik helyszínelő, Anderson megkérdezi, hogy „ugye nem őt hívja”. Második alkalommal John régi egyetemi barátja tesz róla említést, mint az ismerős, aki lakótársat keres. Amikor Anderson és Lestrade beszélnek róla, ott már megkezdődik Sherlock karakterének misztifikálása: az ember, akit a rendőrség segítségnek hív, és akit nem hívnak igazán szívesen. A Rózsaszín tanulmányban ez az előzetes misztifikálás még hangsúlyosabb. Egy, a pilotban még nem szereplő jelenetben, ahol éppen egy rendőrségi sajtótájékoztató zajlik, Sherlock folyamatosan sms-ben cáfolja meg a rendőrök nyilatkozatait a sajtó emberinek. Itt már nem csak az derül ki egyből, hogy a rendőrök kellemetlenségnek élik meg Sherlock ténykedéseit, de az is, hogy Sherlock is szívesen provokálja a rendőröket. A jelenet funkciója, amellett, hogy az epizódban zajló nyomozáshoz expozícióként szolgáljon, Sherlock karakterének bemutatását tovább húzza, ezzel is növelve a feszültséget. Továbbá megjelenik itt még a sorozat egyik védjegyének számító: képernyőn megjelenő feliratok is. A kapott sms-ek szövege non-diegetikus feliratokként jelennek meg a néző számára.

A főszereplők első megjelenésén kívül még egy elem bemutatásának különbségére is kitérnék, amely a Sherlock Holmes történetek fontos részét képezi: a Baker Street 221B. Egész pontosan nem a lakás, hanem az azt jelölő házszám, amely az egyik szimbóluma a sokak által ismert detektívtörténeteknek. Az Unaired Pilotban a híres házszámot John POV-jéből látjuk meg először. Ez után John arcát. Egy klasszikus plánozással megoldott párbeszéd után, Mrs. Hudson beinvitálja őket, majd a kamera oldalasan ráfordul a házszámra, majd szinte azonnal vágás.

Az első, tévében lement epizódban azonban a jelenet egyetlen beállításban van. Egy lassan közeledő fahrttal vették fel, amelynek a végképe a 221B.

A Rózsaszín tanulmányban a végképig a háttérben látjuk a számot, azonban – saját tapasztalatból mondom – a jelenet nézése közben szinte nem is tűnik fel, mert a főszereplők dialógusát figyeljük. Amikor a kamera elég közel érkezik, Mrs. Hudson ajtót nyit, ezzel a felirat homályba kerül. Amikor az ajtót becsukják maguk mögött, akkor válik újra látható. A házszámot itt is egy kissé oldalas beállításból látjuk, mégis hangsúlyosabb a képen, mint a pilotban; illetve a rövid zenei téma még inkább kiemeli. A pilotban egyből megkapjuk a házszámot, ráadásul John Watsonhoz köthetően (az másik verzióban nincs POV). Amikor a jelenet végén ráfordul a kamera a számra, már nem válhat érdekessé, hiszen egy ismételt információt kapunk csak.

Azon elemek melyek a „Sherlock-univerzum” kiemelt részeit képezik, vagyis a főszereplők és a híres Baker Street 221B, a Rózsaszín tanulmányban sokkal hangsúlyosabban jelennek meg először. Ezek azok az elemek, amelyek mindenki számára ismerőssé teszik a sorozat világát. A modernizálástól függetlenül, ezek az elemek szinte mindenkinek ismerősek lehetnek, a popkultúra részei. Így ezek kiemelése, misztifikálása egyértelműen a néző, a sorozat világába való minél könnyebb és gyorsabb belehelyezkedését és „tájékozódását” igyekszik elérni.

Az utolsó pontban a két epizód vizuális világát vetem össze röviden. Ha meg akarjuk fogalmazni ennek a szemmel látható különbségnek a mibenlétét, akkor azt mondhatnánk, hogy az Unaired Pilot televíziós esztétikával dolgozik inkább.[4] Ez betudható az alacsonyabb költségvetésnek is. A Rózsaszín tanulmány komorabb hangulatához illik a sötét, markáns színvilág, míg a pilot szürkés, deszaturáltabb képi világgal dolgozik.

 Az Unaired Pilot egy utcai jelenete.                                          

 A Rózsaszín tanulmány egy utcai jelenete.

A Rózsaszín tanulmány inkább a filmes képi világhoz áll közel, mind plánozásban, mind utómunka tekintetében (fényelés). A pilot inkább a klasszikus tévés plánozást követi. Például párbeszédeknél a szűk szekondok váltogatása.

A pilot kevésbé expresszív képi eszközöket használ. Akár a szövegelemek megjelenítésére gondolunk, akár a világításra vagy a beállításokra. A mai, egyre igényes sorozatkultúra világában a játékfilmes esztétika és a markáns képi világ is hozzátartozik egy sorozat sikeréhez. Nézzünk meg két beállítást a két epizód ugyanazon jelenetéből!

Az első képen a Rózsaszín tanulmány kocsiban játszódó jelenetéből látunk egy kockát, a másik az Unaired Pilotból van. Az elsőn láthatjuk, hogy egy bonyolultabb beállításról van szó. A szereplőket a kocsi ablakán kívülről látjuk. A városi fények visszatükröződése dinamikussá teszi a képet. A második képen egy egyszerű szemből készült kettőst látunk a főszereplőkről, akik jellegtelen fény-árnyék viszonyok közt ülnek a taxiban.

Befejezésül összefoglalnám az eddig írtakat. A sorozat két epizódját összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy a legfőbb változtatások – a kisebb történet- és jelenetbeli változtatásokon kívül –, hogy behoznak, a sorozat világát jótékonyan bővítő karaktereket, a fináléban egy, a helyzetet jobban uralni képes Sherlockot látunk, rendezésileg látványosabb súlypontozás figyelhető meg és a képi világ inkább mozifilmes, mint televíziós. A két főszereplő és a 221B hangsúlyozottabbá tétele, illetve Mycroft és Moriarty megjelenítése a nézők előzetes tudására játszik rá. Ezek az elemek mind ismerősek lehetnek már korábbról. Ezzel az ismerősség érzetét keverhetik az újdonság érzetével (modernizált jól ismert történet). A jól ismert elemek kiemelésétől olyan érzetünk van, hogy összekacsintanak velünk az alkotók; tudják, hogy már ismerősek vagyunk a sorozat világában. Egyrészt ezt egyfajta biztonsági játékként is nézhetjük, hiszen világszerte ismert, szeretett karakterekkel dolgoznak, az sorozat újdonsága csak a modern kor beemelésében van. A sorozat sikerének egyik oka lehet, hogy ügyesen keveri az régi elemeket az újakkal. Nem egy teljesen ismeretlen világot kellett bemutatnia az első epizódban.            

Az igényes képi világ megfelel a mai sorozatok emelte elvárásoknak. Markáns, egyedi vizualitást már nem csak a mozifilmektől várhatunk. És ebben a Rózsaszín tanulmány jobban teljesít a pilotnál. Azt mondhatjuk, a két epizódot egymás mellé téve, hogy a tévében lement rész inkább illik a mai sikersorozatok tendenciáiba.

 


[1] Internetes forrás: http://www.imdb.com/title/tt1815240/?ref_=ttep_ep1 (Utoljára ellenőrizve: 2018. 01. 13.)

[2] Internetes forrás: http://www.imdb.com/title/tt1665071/?ref_=ttep_ep2 (Utoljára ellenőrizve: 2018. 01. 13.)

[3] Gondoljunk A mentalistából Red Johnra, a Dr. Csontból a sírásóra, stb.

[4] „The most striking difference upfront is the aesthetic, which can best be described as televisual. Director Coky Giedroyc is working with noticeably lower production values – though the pilot reportedly cost £800k – and this is plainly a television episode, with none of the cinematic quality for which Sherlock has now become known.” Internetes forrás: http://www.digitalspy.com/tv/sherlock/feature/a660128/sherlocks-unaired-pilot-how-does-it-stack-up-to-a-study-in-pink/ (Utoljára ellenőrizve: 2018. 01. 14.)

 

Címkék

Beatles, Verzió, Tomit., thriller, Gauder, Titanic 2017, Fliegauf, The Affair, buli, Amszterdam, producer, LuMu, Kultfilmek, Cigánygyilkosságok, Visszanéző, Horror, Cseh filmek, Forgalmazói filmnapok, német film, doku, KAFF 2017, Történelmi magánügyek, HBO, bagoly, Török Ferenc, Magyar Nemzeti Galéria, Filmrendező, Díjak, Csányi Sándor, Tóth Barna, Tudományos filmek, Bertolucci, filmkritika, , cikk, Kaszkadőr, Jeff Nichols, Jelenidő, Kvíz, Inkubátor, Sopsits, Jancsó, Artmozik éjszakája, Filmalap, Antal Nimród, Művészetek Völgye, western, Herczeg Attila, francia film, Pixar, alkotó, fantasy, Tábor, filmtörvény módosítás, krimi, Oscar, halálhír, Felújított filmek, 2. Magyar Filmhét, monográfia, diplomafilmek, finn filmnapok, MaNDA DVD, Magyar Kultúra Napja, Tiszta szívvel, Cseh Tamás, vizsgafilm, Retro noir, Uránia, olasz film, Dokumentumfilm, Tárlat, 60-as évek, disztópia, Nyár, Diplomamunka, Kormákur, Aranyélet 2., Filmhét, expresszionizmus, Wajda, Röhrig Géza, háborús film, Aranyglóbusz, Cassell, Berlinale, Magyar film fesztiválszereplés, Filmnapok, Netflix, Almodóvar, Bill Condon, magyar sorozat, Love story, Transz, Maya Forbes, jelölés, animáció, babona, Filmalap-Filmarchívum, Televízió, sorozat, Vígjáték, Jéger, Filmtörténet, Boyle, Elek Dóra, Kincsem, Interjú, Guinness, Gólem, Szolnok, Dyga Zsombor, Készülő film, Greengrass, zene, Jeles, rassz, A hetedik Star Wars film, építészet, Szépművészeti, szörnyek, popzene, Anilogue, báb, Cannes, Ukrán film, DVD bemutató, Tinédzser, Anilogue 2016, forgatókönyv, új magyar film, HBO GO, Ősz Gábor, farkasember, Mark Ruffalo, Wegerer, Örökmozgó, Cinefest 2016, Titanic, dán, Sára Sándor, Carrie Fisher, ELTE, Amrita Sher-Gil, Kino, Akadálymentesen, Észt filmhét, Titanic Filmfesztivál, Valentino, Hajdu Szabolcs, 1920, vámpír, Oscar-jelölt,