Filmkultúra

A Magyar Nemzeti Filmalap magazinja

A társadalmi problémák Pusztasága

Varga Balázs bevezetője az ELTE szemináriumi dolgozat elé itt.

A 2010-es évektől megfigyelhető az HBO brandépítésének egyre erősödő tendenciája a kelet-közép európai régiókban is. Ennek egyik kiemelkedően fontos eleme az adott ország saját gyártású, anyanyelvű produkcióiba való befektetés. Az HBO Central Europe égisze alatt a cseh, lengyel, román, és nem utolsó sorban a magyar leányvállalatok is saját gyártású, anyanyelvi sorozatok mellett tették le voksukat, nagy valószínűséggel a fizető nézők szélesebb körű elérésének reményében. Itthon ezt a folyamatot a 2007-es rövid, vígjáték szkeccsekből álló Született lúzerek nyitotta, amit 2011-ben a Társas játék, majd 2012-ben a Terápia, végül 2015-ös indulással az Aranyélet követett. A kezdetben eredeti ötleten alapuló produkciók helyett az utóbbi három sorozat már az izraeli, illetve finn formátumokat adaptálta, illetve fogalmazta át a magyar „valóságra”.

A cseh HBO sorozatok az eredeti ötlet, illetve formátum sorozatok tekintetében némiképp más képet mutatnak. Az első cseh saját gyártás az itthon is jól ismert izraeli Terápia adaptációja volt, amelyet 2011-ben mutattak be és máig két évad került képernyőre. A következő saját gyártás a 2013-ban bemutatott, Agnieszka Holland által rendezett, Olthatatlan című három részes minisorozat volt, ami immár „eredeti” ötleten alapult: a cseh 20. századi történelem egyik meghatározó momentumát, az 1968-1969-es prágai tavaszt követő eseményeket dolgozta fel; Jan Palach halálát és az azt követő büntető jogi pert bemutatva. Majd érkezett a norvég formátum alapján készített Mammon című hat részes sorozat 2015-ben, amely műfaji szempontból a bűnügy és thriller mellett misztikus elemeket is felhasználva jelen idejű történetvezetéssel tárta fel a rendszerváltás időszakába visszanyúló privatizációkban elkövetett korrupciós ügyleteket, és azok hatását a jelenre.

Ilyen előzmények után készült az immár teljesen eredeti ötleten alapuló Pusztaság [Pustina] című nyolc részes sorozat 2016-ban, amely egy vidéki kisközösség életét és bűneit mutatja be és dolgozza fel egy lány eltűnése kapcsán.

Ez a kis történeti áttekintés két izgalmas folyamatra mutat rá: egyrészt az egyre növekvő bizalomra az eredeti ötleten alapuló saját gyártások felé a nagyvállalati konglomerátum részéről, másrészt a drámai műfaji spektrumtól a bűnügyi és thriller műfaj felé való hangsúly-eltolódásra. Utóbbit részben magyarázhatja a 2000-es évek elején felkapottá vált Nordic Noir[1] vagy Scandi Noir műfaji megerősödése, míg az előbbi okait részben a fiatal filmkészítőkkel való együttműködés magyarázhatja.

A Pusztaság alkotói gárdájából három filmkészítőt mindenképp érdemes kiemelni: a két rendezőt, Alice Nellist és Ivan Zachariast, illetve a vezető írót Stepán Hulík-ot. Mindhárman a fiatal filmkészítők körébe tartoznak; a két rendező a 1971-ben, míg Hulík 1984-ben született. Abba a korosztályba tartoznak, akik gyerekkorukat még a kommunista rendszerben élték meg, a rendszerváltás után a fiatal felnőttkort azonban már a kapitalista alapokon berendezkedett társadalmi rendszerben kezdhették meg. Zacharias a Prágai egyetem film szakán tanult, majd karrierjét reklámfilmek rendezésével kezdte, a 90-es évek közepétől rendszeresen olyan világmárkáknak dolgozott, mint a Land Rover, a Whiskas, az Orange, a Johnnie Walker, a Mercedes-Benz, a Volvo, a Nike, és a Stella Artois. Munkáját a Cannes-i Reklám Filmfesztiválon többször is kitüntették. Nellis tanulmányait a Konzervatívumban kezdte, ahol fuvolázni tanult, illetve a Károlyi egyetem angol-amerikai szakán, így kezdetben zenészként és fordítóként dolgozott. 1997-ben felvételt nyert a FAMU-ba[2], ahol forgatókönyvírást tanult, és már ez évben dokumentumfilmeket kezdett el készíteni a cseh televízió számára. A 2000-es évek során több nagyjátékfilmet is rendezett: Családi titkok, Rejtélyek, Mamas & Papas, Perfect Days. Hulík a Károly egyetemen tanult filmtörténetet majd ő is a FAMU-ban tanult forgatókönyvírást. 2011-ben jelentős cseh irodalmi díjat (Magnesia Litera) nyert el a Cinematography of Oblivion[3] című könyvéért, amelyben a cseh film állapotát írja le az úgynevezett normalizáció időszakában, a 70-es és 80-as években. Az első forgatókönyvírói munkája az Olthatatlan című sorozat volt, amelyért Cseh Oroszlán díjat nyerte el. Ezt követően pedig a Pusztaság vezető írójaként folytatta pályáját.  

Mindez jól mutatja, hogy a Pusztaság esetében nem a sok tapasztalattal rendelkező televíziós szakmabeli alkotókat kereste meg az HBO a megbízással, hanem olyan fiatal filmkészítőket, akár más területekről (reklámfilm, dokumentumfilm/játékfilm) is, akik potenciálisan új vagy friss szint jelenthetnek a palettán, ezzel is erősítve a Home Box Office márkát.

Azt, hogy a Pusztaság készítésénél mennyire fontos szempont volt az eredeti alapötlet, és hogy ez hogyan alakult ki, Hulík szavai jól szemléltetik: „Az Olthatatlan után, a producereimmel közösen ráébredtünk, hogy mennyire vonzó számunkra annak a lehetősége, hogy az alapjaitól kezdve teremtsük meg a saját [narratív] világunkat és hogy ebben a világban egy teljesen eredeti történetet meséljünk el. A Pusztaságot olyan helyként próbáltuk megalkotni, amely teljesen ismerős a néző számára, anélkül, hogy pontosan el tudná helyezni. Egy éven keresztül találkoztunk rendszeresen, amely során közösen megalkottuk a történet vázát. Azt kérdeztük magunktól: Mi izgat minket? Mi az, ami igazán érdekel és mi az, ami igazán idegesít. Mi rémíszt meg minket? És mindez hogyan passzol a Pusztaságba. Néhány kis falu polgármesterét faggattam ki arról, hogy mi is valójában az ő munkájuk. Hosszú interjúkat végeztünk bűnügyi nyomozókkal; javítóintézeteket látogattunk meg, ahol a helyi gondviselőkkel és a bentlakókkal beszélgettünk, hogy magunkba szívjuk a hely atmoszféráját.”[4]

Mindebből jól látszik, hogy a teljesen eredeti történet olyan fikciós világban játszódik, ami akár a valóság is lehetne. A gyártást megelőző terepmunka pedig felhívja arra a figyelmet, hogy a Pusztaság egyik központi tematikai eleme a társadalmi problémák vizsgálata, illetve a bűn szerepe a társadalmi problémák feltárásában.

A Pusztaság cselekményét a krimi műfajok egyik legkedveltebb eleme mozgatja: a Pusztaság (Pustina) nevű kisfalu polgármesterének (Hana) lánya (Misa) egy késő őszi délután eltűnik. A nyomozás során a gyanú több szereplőre is ráterelődik. Felmerül, hogy a Turkowo bánya vezetőinek (politikai) bosszúja állhat a lány eltűnése mögött, de gyanúba keveredik egy intézeti fiú, Misa nővérének barátja, és Misa bipoláris apja is. A nyomozás és a gyanú több szálon futó dinamikája jól működteti egyrészt a cselekmény kibontakozását, másrészt – és a Pusztaság ebből a szempontból kiemelkedő – a különböző szálakon keresztül különböző társadalmi problémákat mutat be és vizsgál, mint például a korrupció, a prostitúció, a szexuális erőszak, a drogcsempészet, vagy a fiatalkori bűnözés. Emellett olyan morális „bűnök” is megjelennek, mint a hűtlenség és a hazugságok. Mindez komplex hálóként van jelen a kisváros mindennapi életében, és ezek összefüggéseit a néző mint külső nyomozó fejtheti fel.

Ahhoz, hogy a különböző cselekményszálak összefüggéseit kibonthassuk, érdemes a Nordic Noir műfajában gyakran használt három szintű narratíva modell segítségével megnézni a Pusztaságot. A három szintű narratívában három tematikai szál kap hangsúlyt: a politikai, a bűnügyi, és a családi. A három szál felszíni és rejtett összefüggései adják a cselekmény fő mozgató erejét.[5]

A Pusztaságban a politikai szálhoz köthető egyrészt a Turkowo bánya terjeszkedési vágyából fakadó politikai konfliktus a polgármester és a vállalat között, illetve a faluközösségen belül. A bánya tulajdonosai felvásárolnák a falu telkeit, mivel alattuk hatalmas szénmező lappang. A falu lakói közül sokan szívesen megválnának a szinte teljesen ellehetetlenített életüktől egy jobb reményében valahol máshol. Hana, a polgármester azonban állítja, hogy a nagyvállalat áron alul, kisemmizve próbál előnyhöz jutni. A közösségen belül létrejövő politikai konfliktust jól jelzi, hogy később az ellenkező állásponton álló Marketát választják meg polgármesternek Hana helyett, amikor a nő lánya eltűnése után képtelen a továbbiakban objektívan hozzáállni a problémához. A politika begyűrűzik a mindennapokba, és a korrupció eszközét sem kímélve bontja fel vagy hozza felszínre a közösségben rejtőző ellentéteket, ilyenformán szerepet játszva annak felbomlásában. A sorozat folyamán sokáig az a gyanú, hogy a bűntény direkt módon politikailag motivált, ám amikor már a bánya és segítői végleg tisztázódnak, kiderül, hogy indirekten mégis köze van a politikának a bűntényhez.

 A bűnügyi szál legprimérebb eleme a cselekményt mozgató Misa eltünése és [spoiler alert!] halála. Egy következő szinten a nyomozás során a falu és a környékéhez kapcsolható büntetőjogi és morális bűnök bemutatása és feltárása kapcsolódik még ehhez a szálhoz. A bűntény megoldásához két fontos kérdésre kell választ keresnünk: Vajon a gyilkosság indítéka személyes vagy politikai? Misa vajon a személyes vagy politikai konfliktusnak direkt vagy indirekt áldozata? Az indíték és az ok-okozati lánc személyes és politikai regiszterek között való folyamatos oszcillációja alapjaiban határozza meg a sorozat dinamikáját. Ebből a szempontból egy harmadik fontos kérdés is felmerül: Ki lehet nyomozó és ki tudja megoldani a bűntényt: kinek vannak meg az eszközei (apparátus), ki képes a bűntényt feltárni, és ki képes a gyilkost „megtalálni”? Ebből a szempontból jól látszik, hogy a bűntény feltárásában a hivatalos szervek módszerei a megfelelő eszközök, mivel kívülálló szempontból akkurátusan tudják megtalálni és feldolgozni a bizonyítékokat. Így nem véletlen, hogy Misa holtestét a nyomozó munkája segíti megtalálni. Az azonban, hogy magát a gyilkos kilétét nem tudja a rendőrség felfedni – még DNS teszt után sem –, pontosan jelzi, hogy a bűntény elkövetőjét csupán kívülálló pozícióból nem lehet meghatározni.

Pontosan ez az egyik olyan érintkezési pont, ahol a Pusztaságban bekapcsolódik a családi szál. Nem csupán arról van szó, hogy Misa elvesztésének tragédiája hogyan zilálja még jobban szét a már egyébként is felbomlott családi kötelékeket, hogy aztán a múltban keletkezett „sebek” végül beforrhassanak. És nem is csak arról, hogy a különböző családokban milyen különböző bűnök és a bűnök által kiváltott konfliktusok vannak jelen. A gyilkos kilétének felfedésében ugyanis a vérségi kötelék adja a legbiztosabb, végső bizonyítékot. A tény, hogy ez a kötelék rejtett és csak az tudja feltárni, aki a múltban és a jelenben is a közösség tagja, jól mutatja, hogy a Pusztaságban milyen szorosan kapcsolódnak akár ok-okozati szinten is a direkt és indirekt, illetve a személyes és a politikai motivációk és indítékok. A családi szál kapcsán még egy fontos regisztere artikulálódik a társadalmi problémáknak: a generációk közötti konfliktusok. A Pusztaság ebből a szempontból kendőzetlen komorsággal fest képet arról, hogy a nem megfelelő (akár figyelmetlenségből is származó) minták – mint például az apa-anya, a férfi-nő, a férj-feleség, szülő-gyermek mintái – vagy azok teljes hiánya hogyan gyűrűznek vissza a jelenbe, hogyan termelik az új generáció társadalmi problémáit és a generációk közötti konfliktusokat. A Pusztaság középpontjában ezáltal fogalmazódik meg a kérdés: vajon követni kell vagy felülírni a szülői (az előző generációs) mintákat?

A Pusztaságot formanyelvi szempontból erőteljes, de minimalista képi világ jellemzi, ahol elegendő idő és tér van hagyva a cselekmény kibontakozására, a pusztaság „atmoszférájában” való elmerülésre, valamint a szereplőknek és a nézőknek is a nyomozásra. A dramaturgiát és az érzelmi hőfok emelkedését nagyban segíti a zene és a kameramozgás, és nem utolsó sorban a pazar színészi játék. Ugyanakkor a Pusztaság erősségéhez az is hozzájárul, ahogyan megmutatja, hogy a bűn és a társadalmi problémák sohasem egymástól elszigetelt jelenségek, hanem egy bonyolult társadalmi (közösségi) és történelmi (múltbéli) hálózat részei, amelyben a múlt és a jelen, a részvétel és az emlékezés a megoldás szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszanak. Az sokrétű összefüggések hálóit pedig mind a szélesebb társadalmi perspektívából, mind a szűkebb kisközösségek szempontjából szemlélteti, egészen a legkisebb családi egységekig, és mind a három szinten vizsgálja az adott formációk felbomlásának felszíni és mélyben gyökerező okait. A Pusztaság ezen „módszertana” kiválóan ösztönözhet arra, hogy a bűn és a társadalmi problémák összetettségét akár saját helyi közösségeinkben is megvizsgáljuk. Így talán nem is lenne meglepetés, ha a régió többi országa is rátalálna saját „Pusztaságára”.



[1] Glen Creeber a Nordic Noirt tág fogalomként értelmezi, amely egy olyan típusú Skandináv krimire vonatkozik, amit a sivár naturalizmus és helyszínek, valamint gyakran mogorva detektív karakterek keveréke jellemez. Az ezen műfajcsoporthoz tartozó alkotások a detektív műfaj elemeit előszeretettel arra használják, hogy a karakterek gyakran magányos és egymástól elszigetelt életét behatóan vizsgálják. Bővebben lásd: Creeber, Glen: Killing us softly. Investigating the aesthetics, philosophy and influence of Nordic Noir television. The Journal of Popular Television (April 2015) no. 1. pp. 21–35.

[2] A Filmová a televizní fakulta Akademie múzických umění v Praze rövidítése, amely a prágai előadóművészeti akadémia film és televíziós iskoláját jelöli.

[3] Eredeti címe: Kinematografie zapomnění. Academia, 2011.

[5] Ld. Creeber, Glen. "Killing us softly: Investigating the aesthetics, philosophy and influence of Nordic Noir television." The Journal of Popular Television 3.1 (2015): 21-35.

 

Címkék

halálhír, Sára Sándor, 1920, Dokumentumfilm, Berlinale, Verzió, olasz film, Filmnapok, Jéger, Vígjáték, alkotó, Kino, Felújított filmek, Szolnok, Amszterdam, Cseh Tamás, Herczeg Attila, dán, thriller, Gauder, Röhrig Géza, bagoly, forgatókönyv, Anilogue 2016, Csányi Sándor, zene, Tárlat, francia film, expresszionizmus, finn filmnapok, Bertolucci, Greengrass, producer, Tudományos filmek, Gólem, Titanic, Boyle, német film, Pixar, Aranyglóbusz, Horror, Filmrendező, Carrie Fisher, HBO, Oscar, Valentino, Cseh filmek, szörnyek, Hajdu Szabolcs, diplomafilmek, Mark Ruffalo, Örökmozgó, Oscar-jelölt, Nyár, doku, Amrita Sher-Gil, Jelenidő, monográfia, Maya Forbes, ELTE, Történelmi magánügyek, Filmhét, Interjú, Televízió, Aranyélet 2., Anilogue, Almodóvar, báb, farkasember, Transz, filmkritika, filmtörvény módosítás, Cassell, Elek Dóra, Guinness, Cannes, Magyar Kultúra Napja, „A harmadik szándékosan egy kavarós évad volt.”, Jancsó, Wajda, rassz, Wegerer, új magyar film, Készülő film, Filmtörténet, Ukrán film, Forgalmazói filmnapok, Magyar Nemzeti Galéria, Tiszta szívvel, Filmalap-Filmarchívum, Török Ferenc, HBO GO, The Affair, Visszanéző, Tomit., Love story, Dyga Zsombor, Kultfilmek, Titanic Filmfesztivál, krimi, Jeff Nichols, babona, Magyar film fesztiválszereplés, Akadálymentesen, , MaNDA DVD, vizsgafilm, építészet, Kormákur, Cinefest 2016, buli, Sopsits, 60-as évek, KAFF 2017, jelölés, Bill Condon, Ősz Gábor, Tóth Barna, vámpír, Jeles, popzene, Szépművészeti, Művészetek Völgye, Kaszkadőr, Észt filmhét, A hetedik Star Wars film, Fliegauf, Uránia, Beatles, DVD bemutató, western, magyar sorozat, fantasy, Titanic 2017, Kvíz, Filmalap, Artmozik éjszakája, animáció, Cigánygyilkosságok, Antal Nimród, Díjak, háborús film, 2. Magyar Filmhét, sorozat, Retro noir, Kincsem, Inkubátor, disztópia, cikk, Netflix, Tinédzser, Diplomamunka, LuMu, Tábor,