Filmkultúra

A Nemzeti Filmintézet magazinja

Cigányok ideje – M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor: Brazilok

Az egy elmaradott kis faluban és romatelepén játszódó Brazilokban a lehető legideálisabb módon keveredik a két alkotó tapasztalata. M. Kiss Csaba riporteri érzékenységének és Rohonyi Gábor műfaji filmes tehetségének köszönhetően egy kicsit mindannyian cigánynak érezhetjük magunkat – miközben hol megszakadunk a nevetéstől, hol meg a szívünk szakad meg a meghatottságtól. MOZI
 
Brazilok
írta: Huszár Péter, M. Kiss Csaba, Muhi Klára
rendezte: M. Kiss Csaba, Rohonyi Gábor
fényképezte: Réder György
vágó: Mógor Ágnes
producer: Mesterházy Ernő, Muhi András Pires, Mécs Mónika
szereplők: Lakatos Erik, Nagy Dániel Viktor, Farkas Franciska, Dóra Béla, Nagy Norbert, Bergendi Barnabás, Lakatos Csaba, Lakatos Renátó, Pászik Krisztofer, Kaszás Gergő, Bánki Gergely, Mészáros Blanka, Schmied Zoltán, Fekete Ernő, Parti Nóra, Gáspár Laci
gyártó cég: M&M Film
forgalmazza: InterCom
bemutató dátuma: 2017. április 6.
 

Rohonyi kerek tíz évvel ezelőtt jelentkezett bemutatkozó nagyjátékfilmjével, a Konyec – Az utolsó csekk a pohárbannal, a Brazilok pedig alapvetően M. Kiss szerelemprojektje, mégis érezhető rajta a rendezőtárs korábbi alkotásának jótékony hatása. A mű sztorija – amit a riporter munkája során az ország romatelepeit bejárva gyűjtött tapasztalatai alapján álmodott meg – egy nagyon hiteles mikrokörnyezettel a háttérben tárul fel.

A Konyechez hasonlóan a Brazilok sem nagyban játszik – abban az értelemben, hogy átfogó tabló vagy a főváros dzsungele helyett egy apró település, Acsa szolgál a közegéül, így sikerül egy szociográfiailag hihető kisrealista valóságot létrehozni, az önkormányzat ajtajában munkáért sorban álló csórókkal, hatalom- és pénzéhes alpolgármesterrel, erélytelen polgármesterrel, a segélyre váró roma sokasággal, jólelkű vidéki pappal és egyéb beszédes apróságokkal (a film például úgy kezdődik, hogy bemutatja, ahogy a cigány főhősök tűzifalopás közben menekülnek).

Úgyszintén a Konyechez visszanyúlva ebben a hiteles közegben egy mesés, sőt esetünkben szinte már népmesei történet jelenik meg. Az acsai cigányok Brazilok nevű, a helyi focibajnokságon minden akadály és gáncsoskodás ellenére mégis elinduló focicsapatáról mesélő filmben emiatt van egy enyhe kusturicás, macska-jajos hangulat, de olyasfajta vadromantikára az alkotók csak ritkán ragadtatják magukat (és alapvetően a gitározgatós-énekelgetős tábortűzi jelenetnek is abszolút helye van a filmben).

A meseszerű fordulatokat pedig tovább tompítja, hogy a figurák árnyaltak: senki sem fekete vagy fehér, aki eleinte rossz, az képes a fejlődésre; egy addig pozitív figura, Kalános hibázik, de megvan rá az oka, a nagybetűs Roma Hősként megjelenő Gáspár Laci pedig szimpatikus, de egy szoknya őt is megbolondítja.

A Brazilok társadalmilag hiteles környezetben megjelenő erős műfajisága elsősorban a nagyszerű forgatókönyv miatt tud érvényesülni, amelynek köszönhetően a realista apróságok mellett a mű humora is tökéletesen működik. És a dramaturgiának nem csak a nagy egésze eltalált, nagyszerű párbeszédeket és aranyköpéseket is hallhatunk a filmben („Ronaldo hibázott”, „cikáznak a pályán, mint a kurvaélet”, „nagyon tejföl”).

Mindez persze mit sem érne a csodálatos szereplőgárda nélkül. A film egyik nagy telitalálata a narrátorként a néző kalauzául szegődő Fingit megformáló amatőr gyerekszínész, Lakatos Erik, aki afféle barna bőrű Regős Bendegúzként hihetetlen dumájával rögtön beránt minket a sztoriba. Rajta kívül is nagyszerűek a film amatőr, félamatőr és hivatásos színészei, és azt kell mondanunk, hogy a fiatal generáció (a profik közül például Nagy Dániel Viktor, Dóra Béla vagy Mészáros Blanka) ezúttal lejátssza a vászonról az idősebb és tapasztaltabb jó nevű kollégákat.

Közülük is kiemelkedik Farkas Franciska, aki a Viktória: A zürichi expressz után ismét bizonyítja, hogy olyan csodálatos színésznő, hogy ha megjelenik a vásznon, vele sírunk, vele nevetünk – legyen szó arról, hogy egy Gáspár Laci-számra bohóckodik vagy arról, hogy kifejezésre juttatja: mindenáron menekülni akarna pusztuló, lehúzó környezetéből.

A humor mellett pedig a film az érzelmeket is nagyszerűen adagolja. A számos megható pillanat, emberi nagyságról tanúskodó jelenet, emocionálisan túlfűtött képsor és minden megdicsőülés akkor tetőzik, amikor a végén elhangzik a Cigány himnusz. A Cigány himnusz Jézusa és Acsa feszülete pedig gyönyörűen vezet át a riói Megváltó Krisztus szobrára és a vége főcím dalára.

„Istenem, adj egy repülőgépet, olyat, ami felemel a földről egy népet” – hallhatjuk Jordán Adél előadásában. A jelenlegi magyar valóságban és politikai helyzetben élve különösen könnyű az elnyomottakkal empatizálni. És ha eddig nem is, ennél a pontnál már mindenképpen azt érezhetjük, hogy a cigányok mi vagyunk – ami többet ér bármely integrációs és felzárkóztató programnál.

Kapcsolat

Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322