Filmkultúra

A Nemzeti Filmintézet magazinja

Nem félünk a Farkaséktól – Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál

Hajdu Szabolcs filmje Hajdu Szabolccsal és családjával a főszerepben, Hajdu Szabolcs színdarabja alapján – csak egy egészen picit máshogy. Ami nem változott, hogy az Ernelláék Farkaséknál a Karlovy Vary fődíjat érő változtatásokkal is csodálatos. MOZI
 
Ernelláék Farkaséknál
írta: Hajdu Szabolcs
rendezte: Hajdu Szabolcs
fényképezte: Bántó Csaba, Chilton Flóra, Gajdics Dávid, Hejüsz Betti, Kisteleki Márton, Miskolczi Péter, Szalai Márk, Pásztor Péter, Simon Tamás, Szilágyi Gábor, Tímár Gergely, Tóth Levente, K. Kovács Ákos
vágó: Papp Vivi
producer: Ferenczy Gábor, Herner Dániel, Muhi András, Muhi Zsófia
szereplők: Tankó Erika, Török-Illyés Orsolya, Hajdu Szabolcs, Szabó Domokos, Hajdu Lujza, Hajdu Zsiga, Gelányi Imre, Szilágyi Ágota
gyártó cég: Filmworks
forgalmazza: Big Bang Media
bemutató dátuma: 2016. szeptember 29.
 
Tavaly áprilisban egy lakásméretű színházban bemutattak egy csodálatos darabot, ami arról szólt, hogy egy család egyik fele egy év után mégis inkább hazatért Skóciából, és váratlanul beállít a család másik, otthon maradt feléhez, hogy aztán a lehető leghétköznapibb, legismerősebb, legátélhetőbb, legviccesebb és legszomorúbb módon menjenek egymás agyára, ezzel párhuzamosan pedig egyszerre rántsák le a leplet saját maguk és a másikak kisszerű hibáiról.
 
A dráma lenyűgöző valódiságát az alkotók több ponton is azzal oldották – mintegy jelezvén, bármennyire is hiteles, igazi és ismerős mindez, azért mégsem egészen normális –, hogy a reális elemek közé szürreális, bizarr vagy épp meghökkentő motívumokat kevertek. A legfeltűnőbb ilyen megoldás az volt, hogy a gyerekszerepeket (a látogatóba érkező Ernelláék tízéves kislányát, Laurát és a háziak, azaz Farkasék öt év körüli kisfiát, Brúnót) nem gyerekszínészek, hanem felnőttek játszották (a filmben csak cameózó Szilágyi Ágota és Gelányi Imre).
 
Az így kialakult abszurd helyzettől pedig plusz hangsúlyt kapott a „gyerekek” minden tette, szava és megmozdulása, és a valóságtól elemelten, ugyanakkor tipizálva és általános érvényűként jelenhetett meg a rájuk vetülő, hozzájuk kapcsolódó összes probléma (gyerekbántalmazás, elkényeztetés, szeretetlenség, szeretet- és odafigyelés-hiány). Sőt ebből adódott az Ernelláék Farkaséknál egyik legnagyobb, megdöbbentő váratlanságával hatalmasat ütő, ezért a hétköznapi banalitásból szintén kimutató poénja: amikor a Skóciából hazatérő nagybácsi, Albert megkérdezi a kis Brúnót, hogy szeret-e játszani, a gyerek, vagyis az őt játszó „szakállas kisfiú” őszinte megdöbbenéssel ránéz, és megkérdezi, hogy „hülye vagy?”.
 
A realitást megtörő elemek közé tartozott még az eredeti megoldással zöldre festett ételek, kék és zöld borok, pakolás közben soha el nem fogyó bőröndök szürreáliája, illetve a darab végén a világ egyik legelcsépeltebb számának, John Lennon Imagine-jének ironikus bejátszása. A mű filmváltozatába azonban ezek közül az „antirealista” fogások közül egy sem került be – itt maradt a mellbevágó realitás, az ismerős szituációk kínos mulatságossága és a környezettanulmány pontosságú, mégis gyönyörűen megírt párbeszédek sora. A színdarab iróniája, mikroszürreálja és abszurdkája filmen vélhetően túl erős hatást keltett volna, a (tragi)komikum helyett inkább a nevetségesség irányába tolta volna az esztétikai minőséget, így jó döntés volt a változtatás.
 
Ami még maradt, az a mikroszkóp alá helyezett és megkettőzött anya-apa-gyerek trió (a kicsik szerepében ezúttal a forgatókönyvíró-rendező sajátjaival, azaz Hajdu Lujzával és Hajdu Zsigával), egy, az utolsó szögig hiteles helyszín és környezet (Hajdu és családja saját lakása) és az Imagine helyett Daniel Johnston Life in Vain című dala, amelynek szövege szinte szóról szóra passzol a látottakhoz (és ami szerzői jogdíj szempontjából vélhetően elérhetőbb volt a Lennon-szerzeménynél).
 
Az Ernelláék Farkaséknál alaphelyzete az egyik párhoz látogatóba érkező, kínosan sokáig maradó másik párral a nemrég elhunyt Edward Albee drámáját, a Nem félünk a farkastólt idézi (az egyik főhősnek a címben is szerepeltetett keresztnevét így akár erre való utalásként is értelmezhetjük). Ahogy stimmel a biliborogatás, az egymásnak esés, a marakodás is – csak éppen Farkasék sokkal civilizáltabban, élhetően, még a normalitáson innen művelik mindezt művészi szinten. Épp ezért olyan könnyű magunkra ismerni bennük.
 
További különbség Albee-hez képest, hogy a másik, látogatóba érkező párból nem a verbálisan és lelkileg egymást gyilkoló háziak hozzák ki a másikra fenekedő rosszindulatot – az már eleve bennük van. És ennek köszönhetően nem hasonlóvá válnak a vendéglátókhoz, hanem azok tökéletes komplementereként működnek, tökéletesen kiegészítik őket. Ahol Farkasék felsőbbrendűek, ott Ernella és Albert kicsinyes és irigy. Ahol Farkas és Eszter lenéző, ott Alberték meghunyászkodóak és komplexusosak. Ahol a házigazda higgadt, ott a másik férfi durva és erőszakos.
 
Amiben viszont mindannyian egyeznek, az az, hogy akkor érzik igazán elemükben magukat, ha a másikat szapulhatják. Az „ítélj, hogy ítéltess!” mindkét pár esetében tökéletesen működik. Az addig egymást szidalmazó Farkas és Eszter között azonnal figyelemre méltó harmónia alakul ki, ha arról van szó, miben hibás, mit csinál rosszul, miért éli elhibázottan az életét Ernella és Albert – hogy később ők váljanak az őket kibeszélő vendég házaspár csípős nyelvének áldozataivá.
 
Az ily módon egyszerre tűpontos jellemrajzként és hiteles szociálpszichológiai esettanulmányként működő, ugyanakkor természetesen – nem kis mértékben színészi alakításainak is köszönhetően – nem csak igazat, valódit mondó művészi alkotásként is érvényes mű az Albee-darabon kívül John Cassavetes munkáit is megidézi. A kisrealista kis remekek és a stilizált mozgóképvarázslatok után Hajdu is eljutott odáig, mint Cassavetes: egy olyan családi és párkapcsolati drámáig, amely a fikción belül a lehető legközelebb férkőzik a való élethez. Akárcsak az Arcok, a Férjek vagy az Egy hatás alatt álló nő.
 
És végeredményben Hajdu Szabolcs is hatás alatt álló emberekről forgatott – csak az ő hősei egymás és saját kisszerűségük hatása alatt állnak. Annyi azonban bizonyos, hogy minden kisszerűségükkel és egymás iránti rosszindulatukkal együtt ránk is nagy hatással lesznek.

Kapcsolat

Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322