Filmkultúra

A Nemzeti Filmintézet magazinja

Úgy éreztem, most csinálok először filmet - Interjú Szajki Péterrel

A rendezővel legújabb filmje kapcsán beszélgettünk. A Most van most története, a szponzorok és mecénások mellett a szereposztás, a zeneválasztás, a mélypontok is szóba kerültek, és az is kiderült, hogy a film eredetileg Londonban játszódott volna. INTERJÚ

Tudjuk, hogy „Ez nem Hollywood”, de amikor tíz évvel ezelőtt a 40. Magyar Filmszemlén megkaptad a legjobb első filmesnek járó Simó Sándor-díjat, gondolom nem úgy tervezted, hogy előbb négy, majd azt követően további hat évet kell várnod egy újabb saját nagyjátékfilmre. Mi történt veled ez alatt a tíz év alatt?

Amikor ennek az időszaknak az elején összeomlott itthon a filmgyártás, az kifejezetten nehéz periódus volt. Közben azért ennek a kellős közepén még elkészítettem a Nejem, nőm, csajom című filmemet. Majd megházasodtam, gyerekem született, szóval zajlott az élet. A munka terén sem tétlenkedtem, ebben a hat évben is számos forgatókönyvet írtam, amelyekkel minden lehetséges irányban próbálkoztam. Voltak Filmalapos pályázatok is, jó a viszonyunk velük, több könyvet is fejlesztettünk együtt, de szóba került egy külföldi film lehetősége, plusz voltak itthoni függetlenfilmes terveim is. Végül aztán úgy alakult, hogy ezek közül semmi sem került gyártási szakaszba. 

    

Intim fejlövés, 2008, r: Szajki Péter

Voltak ezeken túl filmes munkáid ebben az időszakban?

Folyamatosan dolgoztam mindenfélét. Voltak forgatókönyvírói munkáim – főleg el nem készült dolgok, de megtanultam vágni és operatőrködni, dolgoztam televíziós műsorokban, többek között a Való Világban is.

Mi a helyzet a Kovács M. Andrással közösen tervezett Szkript Laborral?

Andrással több éven át dolgoztunk együtt társakként ezen a projekten, de végül ezen a területen szétváltunk.

Grafománnak tartod magad. Sok kiteljesedésre váró saját anyagod gyűlt fel az elmúlt években?

Persze, tele van a fiók. Nem lenne gond, ha most hirtelen elő kéne szednem pár szinopszist és épp tervezek is beadni egy újabb Filmalapos pályázatot.

 most bemutatásra váró új filmeddel is pályáztatok ide?

Ez most kivételesen úgy alakult, hogy fel sem merült a pályázat. Ez egy kicsit egyszerűbb forgatókönyv, amit, amikor kész lett, bedobtam pár helyen, megmutattam néhány olyan cégnek és embernek, aki szponzorálhatná. Mivel pozitív válaszok jöttek vissza, úgy felpörgött a dolog, hogy fel sem merült a pályázati lehetőség. Fél év alatt olyannyira felgyorsult minden, olyan válaszok jöttek vissza, hogy máris ott voltunk a forgatáson. Ettől függetlenül persze a Most van most is részesült filmtámogatásban az adókedvezményen keresztül, ami egy nagyon komoly, immár 30%-os kedvezmény.

Eredetileg ez kisjátékfilm lett volna, ugye?

Igen, először kisjátékfilmet írtunk belőle, de aztán továbbra is annyira érdekelt, főleg engem, és persze Szajki-Vörös Adélt, az írótársamat is, a közös érdeklődési körünk miatt ez a történet, hogy kíváncsiak voltunk, mi lesz ebből, mi történik ezzel a csajjal, ha hosszú történetet írunk belőle.

De ez a valóságban nem veletek történt meg?

Nem. Nyilván vannak momentumok, ami a saját élettapasztalatunkból ered, hiszen az ember körülnéz a világban. De a fő sztori nem a mi történetünk.

Akkor kezdtél szponzorokat keresni és akkor pörgött fel igazán a projekt, miután átírtátok a sztorit nagyjátékfilmes keretek közé? Vagy ez még a kisfilmes kezdetnél volt és ilyen gyorsan átalakult minden?

Elárulok egy titkot: ennek a filmnek volt egy angol verziója. Londonban játszódó nagyjátékfilm lett volna és részben, a film második felétől egészen más volt a történet is. Angolos volt egy angol főszereplővel, ottani helyszínekhez igazítva. Egy ideig nagyon úgy tűnt, ezt sikerül majd összehozni ott, ami végül nem így lett. Csakhogy engem innentől épp az érdekelt nagyon, milyen lenne ez a sztori Budapesten, Magyarországon. Így nekiültünk és átdolgoztuk.  Nagyon sok új elem került be ezáltal és végül teljesen átíródott a forgatókönyv.

Oké, megtörtént, átírtátok. Innentől mi volt a következő lépés? Te magad kezdted el a neten keresgélni a szóba jöhető taxi társaságokat és egyéb szponzorokat?

Valahogy így. 2018 januárjában egyedül indultam el a projekttel, hogy szerezzek rá pénzt és társakat. Ekkor beszállt Gulácsi Loránd producer, aki azonnal bemozdította a dolgot, nemsokára az egyik főszponzorunk is meglett, a taxis cég, majd az események követték egymást. De aztán volt egy megtorpanás, amikor bizonytalanná vált a dolog, innen Kutyik Gábor producer lelkes és tettrekész beszállása lökte tovább és helyezte a projektet a végső vágányra, tulajdonképpen az ő beszállásakor dőlt el véglegesen, hogy biztosan leforgatjuk a filmet. Az ő cége, a !ZLS Productions gyártotta le a filmet. Ő lett a film másik motorja. De meg kell említsem Romwalter Judit, Bácskai László és Szoboszlai Gergely producerek nevét is, akik szintén fontos bukkanókon löktek minket át.

Tehát első körben te, a rendező egyedül kopogtál be az adott cégekhez és emberekhez, pitchelted a filmed és le is tárgyaltad a szponzori jelenlétet és együttműködést?

Az első hónapokban ez egyes egyedül az én reszortom volt. Még a szerződéseket is én beszéltem át.

Voltak olyan szponzori kérések, amelyek kiverték a biztosítékot?

Nem igazán. Egy rendező a legszívesebben semmilyen márkát sem jelenítene meg a filmjében, de itt ugye azt kell eldöntened, hogy akarsz-e filmet csinálni, vagy nem. Ennél a filmemnél producer is voltam, így pláne nem éreztem azt, hogy miért kell nekem ezzel rendezőként foglalkoznom. A középiskolás éveimben a gimnáziumomban volt egy iskolaújság, amelyet én magam hoztam létre. Fogtam magam, és elkezdtem a városban szponzorokat keresni ehhez, mentem a cipőboltba, a kocsmába, ahová csak lehetett. 16 évesen is össze tudtam hozni, akkor is szerettem utána menni a dolgoknak, és ha kell, most is megteszem.

A taxis szponzorcég mennyire szólt bele a munkába? Úgy tudom, ők is velem együtt látták először a filmet egy filmgyári vetítésen.

Igen, ők is akkor látták először, de kint voltak korábban a forgatáson is. Nem volt itt sok kérdés: előre megállapodtunk, hogyan jelenik meg az autó. A tetején szerepel a brand, pont úgy néz ki, mint egy taxi a városban bárhol, ennél több nem volt ebben, viszont úgy érzem, ezzel egyáltalán nem lóg ki a filmből. Nekik pedig egy nagyon jó megjelenést biztosít, hogy egy film teljes hosszában a gyönyörű Tompos Kátya autózik fel-alá a taxijukkal. Ez egy igazi win-win szituáció.

Befektetőt is említettél. Ez azt jelenti, hogy valaki úgy támogatta a filmed elkészültét, hogy abból a befektetése arányában profitot remél?

Igen.

Összesen, az ötlet megszületésétől kezdve a végleges, immár itt játszódó nagyjátékfilmes könyvig mennyi időt foglalkoztál ezzel a történettel?

2015-ben kezdtük, utána jött az angliai próbálkozás és 2017-ben írtuk át magyar sztorivá. Végül maga a forgatás 2018 nyarán zajlott.

Sokáig billegett, hogy összejön-e egyáltalán a film?

Az volt a nehéz, hogy folyamatosan növekedett a szükséges költségvetés, például beleírtunk egy balatoni részt, az is növelte. Ezért mindig kellett újabb források után nézni.

Sok kompromisszumot kellett kötnöd az alacsonyabb költségvetés miatt?

Eleve úgy lett kitalálva, hogy kicsit kisebb költségvetésből is jó minőségben meg lehessen csinálni a filmet. Ettől függetlenül persze voltak kompromisszumok, de inkább például a forgatási napok terén. 23 nap alatt forgattuk, miközben 32 lett volna az ideális, de a végeredményen ez szerencsére nem látszik.

Minden bekerült, amit te fel akartál venni?

Igen. Inkább olyan nehézségünk volt, hogy nem volt lehetőségünk egy-egy napot megismételni technikai dolgok miatt. Ilyenkor improvizáltunk, hiszen korábban egy másik eszközre lett kitalálva a jelenet felvétele, de miután az bekrepált és egy órán belül képtelenség volt pótolni, Domokos Balázs (Egy nap) operatőrrel gyorsan kitaláltunk egy új, de itt is működő formát.

Publikus, hogy végül mekkora költségvetésből dolgoztatok?

Lehetne, de nem tartom lényegesnek a film szempontjából. Ez egy film. Nem szeretném, ha a közönség azon gondolkodna, mennyiből készült. A háttérben többféle ember jelenik meg, van, aki azért, mert kultúrát szeretett volna támogatni, és ennyi volt a célja. Más meg befektetőként volt jelen. Nyilván van ennek egy pénzügyi terve és háttere matematikai és üzleti szempontból, de ez itt most nem lényeges. Ez egy játékfilm, ami próbál szórakoztatni és érzéseket kiváltani a nézőből.

A filmet látva nekem olyan érzésem volt, mintha eleve ezekre a főszereplőkre írtad volna a könyvet, ami most, az angol verzió ismeretében kiderült, nem így van. Sokáig kerested őket?

A főszerepeket is teljesen át kellett írnunk, hiszen az eredeti angol verzióban egészen másképp viselkedtek volna, ebből kifolyólag az egész történet teljesen más volt. Az átírás után sem úgy írtuk, hogy erre vagy arra a színészre, bár Tompos Kátya az egész írás alatt végig a fejemben volt. Az, hogy ilyen, hozzá hasonló karakter lesz, megvolt, kicsit abban reménykedve, hogy ő fogja játszani majd, amikor összejön a dolog. Ez mindig egy óriási, kérdésekkel teli folyamat, hogy arra az évre, azon belül arra az időszakra, amikorra a te filmed összeáll, a kiszemelt színész milyen sorozatokra, filmekre, egyéb munkákra kötelezte már el magát. De annyira akartam, hogy ő legyen, hogy végül a forgatást is hozzá igazítottuk, akkor forgattunk, amikor Kátya ráért. Arra a szerepre csak őt kértük fel. Ráadásul ő maga is alakított a történeten, tulajdonképpen alkotótársként volt jelen. Miután részletesen átbeszéltük a filmet, több olyan engem inspiráló meglátása is volt, ami alapján változtattam még itt-ott a történeten. Mohai Tamással, a férfi főszereplővel csináltam ugyan próbafelvételt, de az olyan jól sikerült, hogy nem is keresgéltem tovább. Itt az volt az érdekes, hogy filmes ismerőseim mutattak casting felvételeket hasonló karakterű fiúkról, azon szerepelt Moha is, de nem élesben, hanem csak úgy beszélgetett valakivel a háttérben, mielőtt elindult volna a próbafelvétel. Egyből éreztem, hogy pont úgy viselkedik, ahogy én szeretném a filmben, így el is hívtam egy próbafelvételre, bár már előtte közöltem vele, eldöntöttem, hogy ő lesz.

Nagy nyomást akkor nem helyeztél rá a próbafelvételnél…

Nem... Apróságokat láttam, amiket finomítani kellett. Tudtam, hogy borosta kell az itteni figurájához, mert ehhez most még a valós kora ellenére is túl kölyökképű. De most eleve ez volt a koncepcióm. Miután a Nejem, nőm, csajom esetén agyon castingoltam a filmet, tudtam, ezt most nem akarom. Felkértem a színészeket az egyes szerepekre.

Volt olyan, aki nem vállalta el?

Olyan volt, hogy bár konkrétan Mucsi Zoltánra írtam egy szerepet, de miután még az utolsó két hónapban is át kellett írni a könyvet, miután végül sikerült összehozni a balatoni forgatást, ami korábban nem volt biztos, tolódtak az időpontjaink. Szóval, ha volt is ilyen, az inkább egyeztetési okokból.

Az ilyen színészváltásoknál hozzá kell nyúlnod a forgatókönyvhöz is?

Igen, ezt a szerepet végül teljesen átírtam. Borbiczki Ferenc játszotta el, de miután eldőlt, hogy ő lesz, sokat változott a figura is. Nagyon jó volt vele dolgozni, jó szívvel ajánlom a filmrendező kollégák figyelmébe. De ilyen László Zsolt is, aki egy nagyon pici szerepben tűnik csak fel a filmben, és fel is hívott, kíváncsi volt, miért épp őt akarom erre a néhány mondatra, mi motivál. Egyszerűen elmondtam neki, hogy bár itt most pici szerepről van szó, nagyon passzol hozzá a figura. El is fogadta az érveimet. Akkora élmény volt vele dolgozni, hogy már van is a fejemben egy filmterv, amit neki találtam ki.

Volt olyan film, ami hangulatában vagy stílusában példaképp ott volt előtted?

Legelőször kicsit művészesebb megközelítésben képzeltem el ezt a filmet. Kivitelében és egyébként is. A szórakoztató vonalat eleinte nem képzeltem ennyire bele, eredetileg egy trashesebb mozi volt a fejemben, ami se nem dráma, se nem komédia. Zaklatottabb kameramozgást és művészi vizuális feldolgozást terveztem, de ahogy alakult a forgatókönyv, és a mi hangulatunk, a minimalizmusa miatt végül ez a populárisabb megközelítés jobban állt neki. Ez az irány összébb is rántotta a filmet. Filmek közül a Harry és Sally elején lévő hosszú autós jelenet egyértelműen hatott rám ennél a munkánál. A többit inkább az élet hozta. Például az olyan találkozások, mint a film operatőrével, Domokos Balázzsal történő. Miután egyeztetési problémák miatt Szatmári Péter kiesett, sokáig nem tudtuk, ki lesz a film operatőre. Olyan embert kerestem, akivel egy nyelvet beszélek, és aki lenyomott már legalább egy nagyjátékfilmet. Aztán volt egy időszak, amikor már hajlottam a kompromisszumok felé is, csak indulhassunk végre, de aztán ahogy képbe került Domokos Balázs, azonnal kiderült, hogy mi ketten egy nyelvet beszélünk. Elkezdtük a munkát és tátott szájjal néztem, hogy pont úgy komponál, mint ahogy a fejemben kinézett előzőleg.

A zenéket te válogattad össze vagy zeneszerzővel dolgoztatok?

Nincs külön zeneszerzője a filmnek, a vágó és én válogattunk össze mindent, ezek mind megvásárolt zenék. A zenekaros zenéket sem volt nehéz megszerezni, haversági vonalon összejött minden. A Supernem egyértelmű volt számomra, tudtam, hogy ez pontosan passzol Petya figurájához, a HolyChicks zenekar pedig végül még a filmben is szerepet kapott.

i volt az oka a premier csúsztatásának? Eredetileg hónapokkal korábban lett volna a bemutató.

Egyrészt a film sem volt készen még teljesen, másrészt menetközben forgalmazót is váltottunk. Nézeteltérésünk volt, másképp képzeltük a forgalmazást, így új céget kerestünk. Olyan csapat forgalmazza majd, akik egy éve foglalkoznak ezzel Magyarországon. Egyre több mozi veszi fel a műsorába, bent lesz a nagyobb láncokban is.

Volt tesztvetítés?

Legtöbbet a társ-írómon, Adélon teszteltem a filmet, de volt néhány kisebb zártkörű vetítés ismerősökkel, és onnan is jöttek hasznos meglátások. Kutyik Gábor producer és Erdélyi Flóra vágó sok tanácsát beépítettem, mert az volt a fontos, hogy működjön a film, nem az, hogy mindennél az előzetes elképzeléseimhez ragaszkodjak. A zenés montázsokat sokszor átvágtuk, de ez egy egyszerű felépítésű film, egy nap alatt játszódik, időugrások sincsenek, szóval azon túl itt inkább az volt, hogy itt-ott rövidítsünk egy percet.

Nagyon más volt így dolgozni, hogy míg a korábbi filmjeid mind több kisebb történetből álltak össze, addig itt végig egy szálon fut minden, ráadásul néhány óra alatt zajlik a teljes cselekmény?

Ezért is volt nekem kiemelten fontos ez a film. Volt is, amit forgatás közben írtam bele, mert ott láttam, hogy anélkül nem működne. Úgy éreztem, most csinálok először filmet. Érted, nem az volt, hogy itt egy huszonegynéhány perces epizódot kellett átlátnom, azon belül látni, hol tartanak a színészek, és miként áll majd össze a vágásnál, hanem egy 90 perces történetet. Ráadásul sok mindent nyilván nem időrendben vettünk fel, szóval volt bennem félelem ezzel kapcsolatban, de ahogy elkezdtünk forgatni, ez teljesen megszűnt. Az elmúlt években az írás mellett folyamatosan vágtam, operatőrködtem, natív videókat gyártottam, televíziós műsorokban is dolgoztam, és ez mind visszajött rögtön az első nap. Az elmúlt években összegyűjtött tapasztalataim révén egy csomó minden sokkal gyorsabban ment most. Évente tudnék egy, de akár két új filmet is forgatni, tűkön ülve vártam már, hogy újra filmezhessek. Épp emiatt folyamatosan keresem is az olyan embereket, akik filmen keresztül akarnak kultúrát támogatni vagy szívesen készítenének velem közösen filmet. Várom lehetséges partnerek jelentkezését a produceri, finanszírozási oldalon.

Azt is el tudod képzelni, hogy valaki megkeres egy kész forgatókönyvvel és felkér mellé rendezőnek, vagy inkább csak saját fejlesztésekben gondolkozol?

Ezt is el tudom képzelni, de azt is, hogy adott esetben közösen írjuk át. Normális körülmények között minden lehetőség érdekel. Magyarországon a film és a kultúra támogatása sem alakult valahogy ki, ezért is keresem folyamatosan az ilyen kapcsolatokat.

Mennyire tudsz előre tervezni ilyen körülmények között? Látod, mi lesz a következő filmed, vagy sok minden függ a Most van most fogadtatásától?

Ez kiszámíthatatlan.  Most több pályázat beadását is tervezem a Filmalaphoz, van a fejemben újabb forgatókönyv is, amit szeretnék most megírni, sőt kész könyvem is van, de hogy mi lesz a következő, ami megvalósul, az ilyenkor még nem látható. Van sok tervem, legkésőbb jövő nyáron biztos, hogy forgatni akarok újra.

De ha úgy alakulna, bevállalnád, hogy a következő filmed is ilyen körülmények között, főként a költségvetést erősen limitáló magánpénzekből forogjon?

Én bárhogy csinálok filmet. Nem érdekel a hogyan. Azt tanultam meg az elmúlt hat évben, hogy a filmrendező az rendezzen. Neki az a dolga, hogy forgassa a filmeket, és ennyi, pont. Drágábbat, olcsóbbat, de csinálni kell, mert így tudok egészségesen létezni. Ebben a hat évben voltak azért mélypontjaim, ez a film segített összekapni úgy emberileg, mint szakmailag. Ez nagyon fontos. Ha akármilyen helyzet van, bele kell ugrani, ha megvalósítható körülmények közé érkezel, hiszen „most van most”, hogy a filmünk címét dézzem.  

       

Kapcsolat

Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322