Nyomtatóbarát változat


Klacsán Csaba

Keményffy Tamás: Mázli

kép megtekintése

Egy kezdő, ámde ambiciózus filmrendezőnek nem szükséges különösebben mélyre ásnia a műfajtörténetben, ha – elkerülendő a hazai előképekkel való túlzott összehasonlítgatást – eredeti, jelen társadalmunk elé is görbe tükröt tartó közönségfilmmel szeretné letenni a névjegyét.

Mázli
magyar-német, 88 perc, 2008
rendező: Keményffy Tamás
forgatókönyvíró: Hegedüs Bálint
operatőr: Garas Dániel
vágó: Czakó Judit
zene: Monori András
díszlettervező: Valcz Gábor
jelmeztervező: Klimó Péter
producer: Hidasi Dalma
szereplő: Lukáts Andor, Gyuricza István, Lázár Katalin, Lorant Deutsch, Kerekes Vica
gyártó cég: Extreme Film
forgalmazza: Hungaricom
bemutató: 2008. október 23.

A komikus-ironikus kettősséget markánsan tükröző szatíra már az antik világban is előszeretettel alkalmazott, jól ismert műfaj volt. S bár az ókori Rómában Quintilianus nyomán elterjedt kritikai stílus fejlődési útja igen hosszú volt, népszerűsége mit sem változott a történelem viharai során. Modern ábrázolási formái sokáig az egyetlen valamirevaló megjelenési lehetőséget jelentették a cenzúraközpontú államok elnyomott művészeinek, s idehaza is hosszú ideig – a múlt század közepétől kezdődően mintegy három évtizeden át – segítették több-kevesebb sikerrel a magyar filmeseket a rendszer fárasztásában. Nálunk azonban idővel erre is egyre inkább rátenyerelt a politika, amely még a komoly történelmi múlt ellenére is szinte teljesen el tudta nyomni a műfajt. Olyannyira, hogy bár a rendszerváltás után már nem csak a lehetőség, de (a társadalmi átrendeződés okán) az újabb témák tárháza is kínálta magát, az esély kihasználatlan maradt. Jelenkori filmgyártásunkból eddig – kivéve talán Jancsó újkori bohóctréfáit és a Stefanovics–Végh–Kálmánchelyi trió korai kisfilmjeit – jóformán csak hibás látleletekre futotta. Az új idők tanújaként csődöt mondó Bacsótól az önismétlő Tímáron át egészen az underground határain kívül már talajt vesztő Szőkéig kudarcok egész sora jellemezte a kortárs próbálkozásokat, miközben a magyar filmszatíra újjászületése fájó módon elmaradt.

1 . 2 . 3 . oldal