A 24.Titanic filmfesztivál versenyművei közül két olyan filmet választottunk, amelyek az identitás-keresés nehézségeit sajátos módon mutatták meg, Nem hasonlóak, de összefüggnek egymással. Felidézik a 20. század elejét, máig is érvényes tanulságokkal. SZEMLE

Az a fesztivállátogató járt a legjobban, aki a Titanicon megvette a Bird on a Wire 2010-ben újravágott, nálunk az idei fesztiválon bemutatott változatát DVD-n. Palmer filmje olyan, mintha valami csoda folytán dadaista időgépbe szállnánk, s hipp-hopp ott is vagyunk Leonard Cohen 1972-es turnéján. Soha rosszabb időutazást: mindenhova bejárásunk lehet, s abban a sorrendben nézzük a koncerteket, ahogyan a hangulatunk diktálja. A film 90 százalékában ugyan fogalmunk sincs, éppen melyik helyszínen járunk, ám ez minket a legkevésbé sem zavar. SZEMLE