Filmkultúra

A Nemzeti Filmintézet magazinja

A zsidóüldözés és a holokauszt ábrázolása a magyar filmben

A 2014−2015. tanév 1. félévében filmtörténeti szeminárium zajlott az ELTE Filmtudomány Szakán A zsidóüldözés és a holokauszt ábrázolása a magyar filmben címen. Az órán feldolgozott munkák többségéhez a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet segítségével juthattunk hozzá. Az ELTE és a MaNDA megállapodása értelmében a szeminárium végén születő házi dolgozatok legkiválóbb darabjait a Filmkultúra publikálja. Az alábbiakban tehát ennek a munkának a gyümölcsei olvashatók.

A szeminárium tematikáját a félév elején így foglaltam össze:

Az 1945 utáni magyar film történetében folyamatosan jele van a zsidóüldözés és a holokauszt történetének bemutatása. A holokauszt ábrázolása sajátos és egyetemes érvényű művészetelméleti kérdésekkel szembesít, míg Magyarország társadalmi helyzete politikailag határolja körül a témakört. A félév során e két szempontrendszer mentén tekintjük át az időszak különböző karakterű filmjeit.

Az órákon feldolgozott témák és filmek:
 
1.  Bevezetés
 
2.  A családi filmezés archív nézőpontja
     (Forgách Péter: Az örvény – Privát Magyarország X., 1996)
 
3.  Ötvenes és hatvanas évek: zsidóüldözés és baloldaliság
     (Máriássy Félix: Budapesti tavasz, 1955; Herskó János: Párbeszéd, 1963)
 
4.  Hatvanas évek: modernista inzertek
     (Jancsó Miklós: Oldás és kötés, 1963; Így jöttem, 1965)
 
5.  Az emlékezés és az emlékezet filmje: Jancsó Miklós Jelenlét-trilógiája
     (Jelenlét, 1965; Második jelenlét, 1978; Harmadik jelenét, 1986)
 
6.  Az asszimiláció drámája
     (Szabó István: Apa, 1966; A Napfény íze, 1999)
 
7.   A lelkiismeret drámája
      (Fábri Zoltán: Utószezon, 1967)
 
8.   Vérvád-narratívák
      (Erdély Miklós: Verzió, 1979/1986; Elek Judit: Tutajosok, 1989)
 
9.    Dokumentumfilmek
       (Nádasy László: Éva A. 5116, 1964; Gazdag Gyula: Társasutazás, 1985)
 
10.  A gyermek motívuma/nézőpontja
       (Gyöngyössy Imre – Kabay Barna: Jób lázadása, 1983; Szántó Erika: Elysium, 1986)
 
11.  Az ábrázolhatóság határai
       (Jeles András: Senkiföldje, 1993; Nemes Jeles László: Türelem, 2007)
 
12.  A holokausztfilm mint műfaj
       (Koltai Lajos: Sorstalanság, 2005)

 

Az elemzés tárgyául az órán feldolgozott filmek mellett más témába vágó alkotást is választhattak a hallgatók. Remélem, ezek az írások nemcsak régebbi vagy éppen új magyar filmek értelmezéséhez járulnak hozzá, hanem képet adnak az ELTE Filmtudomány Szakán folyó műhelymunkáról is.

 


 

 

Kapcsolat

Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322