Filmkultúra

A Magyar Nemzeti Filmalap magazinja

Az előítéletek ellen – KAFF

Ez a fontos motívum rajzolódott ki azokban a filmekben, amelyeket a 13. Kecskeméti Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon (KAFF) láttunk. Maga a szám is, amit a bal-hiedelem nem tart szerencsésnek, emiatt sok helyen kihagyják a sorból. Mikulás Ferencék nem babonásak, a fesztivált megtartották, június 21 és 25. között. Kár lett volna kihagyni, - alkotóként és nézőként is. SZEMLE
 
Az előítéletek betáplálásában nagy szerepe van a meséknek,- mint „normatíváknak”- a mítoszoknak, legendáknak. Arthur király kerekasztalánál 12 lovagnak volt csak helye. Lehet, hogy Arthur is babonás volt, de ki nevelte erre? A Grimm(rém) mesék biztos nem, mivel azokat később írták, bár a ködös múltból erednek, mint a barbár gyerekmegevés: Grimméknél Jancsi és Juliska „gasztro” sztorija, a görögöknél Kronosz és Zeusz mítosza az ősi sötét tudatalattiban és a freudizmusban gyökereznek: „meg kell ölni az apát, mielőtt ő falná fel gyerekeit”. Az ősi eredetű ellentét nincs eltemetve, ezt itt is tapasztaltuk, civilizált formában.
 
Orosz Tinának szerencsét hozott a 13. királylány meséje.
 
A Grimm mesebeli király lányát ünneplők asztalához is csak 12 vendéget hívtak meg. Ám a hívatlan 13. vendég mégis eljött, és rosszat, átkot hozott, szórt (fehér port?) a kislányra majd az egész királyi udvarra. Ebből lett aztán a Csipkerózsika meséje, amitől Orosz Tina alaposan elrugaszkodott, fonákjára fordítva. A címszereplő bojlertestű, gyerekesen esetlenre rajzolt - a korábbi nagysikerű, „talpraesetlen” Hófehérre emlékeztető - lányt egy tankszerű lovag veszi feleségül. Orosz Tina a fabulák többszintű értelmezésének lehetőségében, a szöveg és képek közötti eltérésben keresi a humor forrását, ami iránt nagy affinitása van. Ha arra gondolunk, hogy az animáció lényeges eleme a sokszin(t)ű humor, a fiatal alkotóra nagy jövő vár.
 
Orosz - a Metropolitan főiskola hallgatója - filmjét a diákmezőnyben díjazták. Ezt a kategóriát jó pár éve hozták létre a mezőny és az esélyek növekedése miatt, mert a budapesti Moholy-Nagy Egyetem (MOME) diákjainak – többnyire- diplomamunkái rendre elvitték a „pálmát” a felnőttek elől.
 
Ennek ellenére a fődíjat azóta is ők nyerik... Most is - Wunder Judit diplomamunkája, a Kötelék lett a győztes. Amivel nemcsak egy feltevés, de egy babona is „megdőlt”. Most a fekete macska, a film egyik fő alakja, szerencsét jelentett alkotójának. Míg Orosz Tina filmje fehér rajzlapra „rajzolt” szögletes vonalú, Wunder Juditét a sötét árnyalatok és a kerek vonalvezetés jellemzik: nemcsak a fekete hajú magányos nőalakon, de a várt kandúron is. Aki szinte beleolvad az éjszaka sötétjébe, és feketék a kis macskakölykök is. Csak a szobabelső fehér és a gombolyag - a kötelék jele - piros. Ez a film is megtartja - részben - a lineáris történetvezetést, de képekben adja elő, szöveg nélkül. Megkérdőjelezi a sztereotípiát, amely a nőknek tulajdonítja a macska jelleget.
 
Lovrity Anna Katalin metaforikus Vulkánszigetében mindkét nemet tigrisként – nagymacskaként – ábrázolja, a színekkel különböztetve meg őket. Figyelemre méltó, hogy Lovrity, Wunder és Andrasev közreműködnek egymás filmjeiben, ami emlékeztet a francia „újhullámra”, melyben Godard, Truffaut, Colpi ugyanígy összedolgozott. Reméljük a magyar lányok is „újhullámosok” lesznek. Az állóvizet már felkavarták. (Ehhez kell olyan producer, mint Fülöp József, a MOME sikerek kovácsa, közben feladja saját animációs pályáját.)
 
Tóth Luca az előző(k)nél is nagyobb hullámot kavart. Erős, szürreális víziójában felfordítja a (hímsoviniszta) világot. Ezt fejezi ki a címével: Superbia: a 7 fő bűn egyikeként a dölyföt, felfuvalkodottságot jelentette. Itt a férfiak terhesek és a péniszükön szülik a gyereket.
 
Külön csoportot képeztek a társadalmi előítéleteket lebontó filmek. Klingl Béla a politikait mutatta, ahogy eltitkolták A kozmosz nagykövetei Lajka kutya pusztulását.
  
Horváth Mária folytatta Cigánymesék sorozatát. A gyerekekben kialakuló elutasítással szembemenve keresi a közös pontot a csoportok közötti feszültség enyhítésére. Ezért ismerteti meg e kisebbségi csoport kulturális hagyományát.
Gauder Áront szinte kezdettől foglalkoztatják az etnikai különbségek kulturális megjelenési formái. Az eltéréseket előbb itthon vizsgálta (Nyócker), majd a távoli kultúrákban. Az indiánok világát nem May Károly könyveiből és a Gojko Mitic filmekből, a sztereotípiák révén ismerte meg, hanem Cseh Tamás táborain került közelebb hozzá. Ennek eredménye a Kojot sorozata, belülről mutatja „azok” gondolkodását, morálját, amellyel szemben áll a Sápadtarcú gyarmatosító, kizsákmányoló amoralitása (Kojot és a sápadtarcú)Mindkét alkotó munkáját díjazták.
 
Az etnocentrizmusnál tágabb terület a vallási előítélet. Richly Zsolt Luther sorozata érinti ezt. A nagy vallások magukat az igazság végső letéteményesének tartják - így a katolikus is. Ezért a protestantizmusról azt tartja, hogy téved. Tévhitnek tartja az eltérést egyházon belül is. Megújuló szakadár mozgalmak jelezték a monolit egység látszatát Lutherig, aki leleplezte, „mást nem tehetett”. A tévhit, tévképzet mechanizmusát írja/ rajzolja le Horkay István és Orosz István a Albrecht Dürer rinocéroszában. Az állatot portugál hajósok hozták Indiából. Sokan csodájára jártak. A király hitbuzgalmában továbbajándékozta a római pápának. Dürer, a természetet hűen ábrázoló, leírások, elbeszélések alapján rekonstruálta az állatot, eltérve a valóstól.(*)
 
Aktuális Tóth Roland Istók című filmje, bár egy 200 éves történetet dolgoz fel. A hansági vízi embert kifogták, az állathoz hasonlóan egzotikumként mutogatták, de ő idővel megszökött a civilizált világból. A „vissza a természethez” motívum mellett a másság tolerálásának hiánya, a társadalom előítéletessége, a befogadásra képtelenség is fontos dramaturgiai elem. Az alkotó ezt Istók szemével láttatja. Más szempontból a gyerekkori szocializáció freudi szimbóluma is, kezdve az anyaméhből való „kifogással” az idegenektől való félelemig. Bár a film nem nyert díjat, de a holland Oscar díjas Michael Dudok de Witt ezt emelte ki, nagyon tetszett neki, mert „gyönyörűen volt kidolgozva”.
Véleményét alakíthatta a rendező természet iránti affinitása is.  Ez fejeződik ki a Vörös teknős című filmjében, ennek utómunkálatait Kecskeméten végezték. Az egészestés műben nincs szöveg. „A csend is nagyon beszédes tud lenni.”- mondta.(1) A film a nemzetközi verseny díját nyerte.
 
Itt jegyezzük meg, hogy hosszú idő után magyar egészestés film is készült, Pálfi Zsolt rendezésében, Berg Judit természetet szerettető Lengemeséiből, de nem került a versenybe.
 
Nem bővelkedünk hosszú animációkban, olyanban sem, amelyiknek 6 év alatti a célközönsége. Hiánypótló volt M. Tóth Géza Bogyó és Babócája - a sorozatot mozi verzióvá ötvözve - megtalálva az óvodáskorúakban az animációra nevelés alapbázisát. Folytatása Pálfi Szabolcs és Jurik Kristóf Egy kupac kuflija, szintén egy Kedd stúdió produkció, Dániel András grafikus könyve alapján. Pálfiék egyszerre készítik a mesék sorozat- és mozi változatát, külön forgatókönyvek alapján. Mindkettőt megvették a franciák, akiknek igényessége ismert.
 
A zsűri nyitottságát mutatja, hogy díjazták Wunder és Orosz filmjét(2) - hozzátehetjük Bucsi Réka: Love-jának elismerését is.
 
Azért fontos ezt kiemelni, mert a szakmai vitában hiányzott ez a tolerancia. Előjött a kép és szöveg viszonyával kapcsolatos beidegződés, valamint a hagyományostól eltérő képpel szembeni előítélet, s az animáció újra kanonizálása.
 
Andrasev Nadja A nyalintás nesze című filmje a szöveg helyett (Bodor Ádám) hangeffekteket használt. Saját interpretációjával „kiverte a biztosítékot”.
Továbbmenve: „nem lehet” filmre vinni bizonyos írásokat, verseket, pl. Petri Györgyét. A diákmezőnyben voltak bátrak, akik mertek hozzányúlni: Ács Zsuzsanna, Czanik Georgina, Kiss G. Melinda. Ha nem is sikerült mind, de a próbálkozás már jelezte a legújabb nemzedék „határtalan” kísérletező kedvét, másságát.
 
A generációk közti – szemléleti - különbség először ezen a fesztiválon vezetett nyílt konfrontációhoz. Itt kis túlzással az „atya akarta felfalni gyerekeit”, mondván: ez nem film. Nem segített az a kizárásos alap, ami a rajztudásról döntést magának vindikálja. A „gyerekek” úgy érezhették, hogy ez részrehajló gondolkodás, alapja az előítéletnek, ami a (túlhaladott) kánont védi. Nem került előtérbe, hogy a „műfajtalankodásból” születhetnek művek, ezekből új kép és műfajok. Erre több példa volt. Glaser Kati „virágnyelven szólt” egységes képről. (Ez erősödő tendencia, de itt a differenciálást hangsúlyozták.)
 
Tegyük hozzá, a nemzetközi zsűri is látta e filmeket, van referenciája. Alexej Alexejev „egypercesei”, Log jam triója a világot bejárta. Dennis Tupicoff Láncfűrésze szintén nagy siker volt. Ő a magyar filmek képi világát erősebbnek tartotta az ausztrálnál - pedig nekik is van Oscar díjasuk a több jelölt mellett,- hozzátette, hogy aránytévesztések itt is akadtak. Alexejev a jón kívül az unalmasságot említette. Az övéhez hasonló rövidségű tanmesét itt is láttunk. Így Réthi Gábor: Samu, avagy a kompromisszumában elefánt a főszereplő, a medve „helyett”.  
 
* Dell Edera Dávid Balkonjának dühkitörése nem irányul társadalmi kisebbségek ellen, nem része az előítéletnek.

 

1.A teljes szöveg olvasható: http://dotandline.blog.hu/2017/07/26//_a_csend_is_nagyon_beszédes_tud_lenni#more12691609

 2. A díjazottak listája a www.kaff.hu-n olvasható

Címkék

dán, Aranyglóbusz, Csányi Sándor, Örökmozgó, Történelmi magánügyek, Gólem, Jeles, Televízió, alkotó, Amszterdam, Mark Ruffalo, Tárlat, 60-as évek, Készülő film, filmkritika, Ősz Gábor, Herczeg Attila, Kormákur, popzene, Tudományos filmek, animáció, Filmtörténet, The Affair, Kvíz, Pixar, Netflix, Szolnok, cikk, új magyar film, rassz, Kultfilmek, halálhír, thriller, Dokumentumfilm, Művészetek Völgye, HBO, HBO GO, fantasy, Cseh filmek, Uránia, Verzió, western, Aranyélet 2., buli, Elek Dóra, expresszionizmus, Jelenidő, Visszanéző, LuMu, Carrie Fisher, bagoly, Oscar, finn filmnapok, Titanic 2017, , építészet, Almodóvar, Retro noir, Hajdu Szabolcs, Török Ferenc, Valentino, Kincsem, Röhrig Géza, babona, Észt filmhét, farkasember, Tiszta szívvel, Kino, Titanic, Filmnapok, MaNDA DVD, Anilogue 2016, olasz film, Wajda, diplomafilmek, Sára Sándor, Tomit., DVD bemutató, forgatókönyv, vizsgafilm, szörnyek, Vígjáték, Amrita Sher-Gil, zene, doku, Cseh Tamás, Inkubátor, Forgalmazói filmnapok, producer, Oscar-jelölt, ELTE, Szépművészeti, Berlinale, báb, Jancsó, vámpír, Magyar Nemzeti Galéria, Gauder, Ukrán film, Fliegauf, Horror, Interjú, Guinness, Tinédzser, Diplomamunka, Maya Forbes, sorozat, német film, Wegerer, 1920, Kaszkadőr, Dyga Zsombor, Díjak, Jéger, Love story, krimi, filmtörvény módosítás, monográfia, Boyle, Transz, Magyar film fesztiválszereplés, disztópia, A hetedik Star Wars film, Filmalap, Bill Condon, Beatles, Nyár, Felújított filmek, Sopsits, Cinefest 2016, Tábor, Greengrass, Filmalap-Filmarchívum, Magyar Kultúra Napja, Cannes, Filmhét, francia film, Akadálymentesen, Cassell, Artmozik éjszakája, magyar sorozat, Anilogue, jelölés, Jeff Nichols, Cigánygyilkosságok, Tóth Barna, KAFF 2017, háborús film, Antal Nimród, Titanic Filmfesztivál, 2. Magyar Filmhét, Filmrendező, Bertolucci,