Rózsa és tövis - Christophe Gans: A Szépség és a Szörnyeteg
2014. 06. 10. • Vajda Judit |
A Csipkerózsika történetét átíró Demónával egy időben egy másik klasszikus mese adaptációja is megérkezett. Elsőre Christophe Gans (Farkasok szövetsége, Silent Hill – A halott város) A Szépség és a Szörnyetege is gyermekien együgyű, ugyanakkor a francia gyökerű fantáziafilmek hagyományait a lehető legkorszerűbb köntösben felelevenítő családi mozinak tűnik – de csakhamar változik a helyzet. MOZI
A Szépség és a Szörnyeteg
(La belle et la bête)
rendezte: Christophe Gans
írta: Christophe Gans, Sandra Vo-Anh
fényképezte: Christophe Beaucarne
vágó: Sébastien Prangère
zene: Pierre Adenot
producer: Richard Grandpierre
szereplők: Vincent Cassel, Léa Seydoux, André Dussolier, Eduardo Noriega, Myriam Charleins, Audrey Lamy, Sara Giraudeau, Jonathan Demurger, Nicolas Gob, Louka Meliava
gyártó cég: Eskwad, Pathé, TF1 Films Production, Studio Babelsberg, 120 Films, Canal+, Ciné+, TF1, TMC
forgalmazza: MTVA
bemutató dátuma: 2014. június 5.
Habár Gans filmjének a cselekményt nyitó, majd többször megszakító kerete is a mű mese mivoltát hangsúlyozza (egy anya meséli el gyermekeinek a Szépség és a Szörnyeteg történetét), ráadásul egy jó darabig elrajzolt, karikatúraszerű figurák uralják a sztorit, a játékidő mintegy harmadától átveszik a terepet a felnőtteket célzó elemek, mind a szórakoztatás, mind a mondanivaló tekintetében.
Már a film alapjául szolgáló francia tündérmesében, majd később Jeanne-Marie Leprince de Beaumont alkotásában is szerepelt kívülről érkező fenyegetés - ahogy a mese egyéb, filmes adaptációi közül a két legismertebben is: az eredetiben Szépség üresfejű nővérei, Jean Cocteau 1946-ban született A szép és a szörnyetegében és az 1991-es Disney-rajzfilmben pedig egy-egy, szintén a főhősnő kezére pályázó vetélytárs jelentett veszélyt.
Gans változata ezzel szemben egy erőteljes kalandfilmes megoldással (eleinte csak) Szépség fivéreit és apját fenyegető haramiákat költ a sztoriba – a pénzéhes brigantivezér alakjához ugyanakkor nemcsak számos akciódús és izgalmas jelenet társul, hanem egy, a Szépség és a Szörnyeteg bontakozó kapcsolatával párhuzamos, illetőleg azt ellenpontozó szerelmi történet is (lásd Perducas és a jósnő, Astrid viszonyát).
Mikor pedig a cselekményben a Szörnyeteg kastélyában játszódó képsorokhoz érünk, a kalandfilm mellett erőteljes horror effekteket is kapunk. A főhős elvarázsolt gótikus kastélyát a korábbi adaptációk is a német expresszionizmus hatását mutató, elsősorban a fény-árnyék játék erejére építő eszközökkel ábrázolták; a legújabb feldolgozásban emellett a zene is egyértelműen a horrorfilmekére emlékeztet, ezenkívül a trükkök is (hatalmas fejjé változó rózsabokor, sziklákból és más természeti elemekből gólemekké alakuló szörnyek) ezt a zsánert erősítik a filmben. Nem a műfaj azonban az egyetlen, amely elemeli A Szépség és a Szörnyeteget a gyerekfilmek világától. Az eredeti egyszerű Beaumont-sztori elemeit némileg megváltoztatva, elmélyítve és kibontva olyasféle végeredmény jön létre, mely Gans alkotását A faun labirintusa-szerű felnőttmesékkel rokonítja. A mondanivaló súlyosságán kívül a filmet a hasonló motívumok (a káprázatosan megterített asztal mint fontos fordulatot jelző helyszín, az álomvilág megjelenése vagy a főhősnő próbatételek elé állítása) és az is Guillermo del Toro alkotásához köti, hogy mindkettő az áldozathozatal, az önfeláldozás, a lemondás csodálatosan megrázó története (A Szépség és a Szörnyeteg többszörösen is, hiszen először Szépség hoz áldozatot az apjáért – aki helyett önként, sőt az apa akarata ellenére vállalja akár a halált is a Szörnyeteg kastélyában –, majd a Szörnyeteg Szépségért – amikor elengedi családjához, holott úgy érzi, meghal nélküle –, végül a Szépség a Szörnyetegért, amikor a visszajutást csaknem ellehetetlenítő külső körülmények ellenére is visszatér hozzá).
Még ennél is hangsúlyosabb „felnőtt” üzenet a filmben a szerelem megjelenítése. Már az eredeti mesének is a szerelem volt a központi témája, úgy a felszínen (a két címszereplő egymásra találása), mint szimbolikusan (a konfliktust elindító aktus, a rózsa letépésének, illetve ennek fejében egy másik rózsa letépésének beszédes kétértelműsége). Beaumont-nál egy majdhogynem hideg fejjel átgondolt („…nem érzek szerelmet, de a tisztelet, a barátság és a hála megvan bennem iránta”), barátságból kifejlődő gyengéd érzelem jelenik meg, a mese végén történő beteljesülés pedig kvázi a főhősnő jutalma jószívűségéért, tisztaságáért és azért, hogy felismerte a főhős igazi valóját.
Mindezt a már említett adaptációk különbözőképpen ragadják meg és viszik tovább. A leghűségesebb feldolgozás ebből a szempontból Cocteau-é, akinél az eredeti meséhez hasonlóan szintén elég keresetten kimondatik a „szörnyeteg vagyok, de nemeslelkű” mondat. A Szörnyeteg valódi énjét, azaz belső szépségét itt úgy hangsúlyozzák, hogy bevezetnek egy vetélytárs karaktert, aki a főhős komplementere (azaz kívül szép, de belül csúnya): egy kulcsfontosságú pillanatban a két figura egymásba alakul, a szörnyeteg szimbolikusan (a szörnnyé alakult kérő pedig valóban) meghal, és a valódi arcát, szépségét visszanyerő főhős él tovább. A két címszereplő a végén a nem annyira szenvedélyes, mint inkább éteri, mennyei szerelem metaforájaként egymást átkarolva repül fel a levegőbe.
Érthető módon a Disney-rajzfilm a legártatlanabb az adaptációk közül, hiszen innen kihagyják a rózsa letépésének árulkodó gesztusát (a rózsa itt egészen másféle szerepben jelenik meg, időmérőként: szirmainak lehullása azt jelzi, mennyi ideje van még hátra az elátkozott hercegnek, hogy visszaalakulhasson szörnyetegből emberré). A klasszikus férfi-női ismerkedési helyzet ugyanakkor rendkívül hangsúlyosan jelenik meg.
Mivel Belle eleve mint az átkot megtörő potenciális jelölt lép be a sztoriba, a Szörnyeteg kastélyának megszemélyesített tárgyai randitippek kész tárházát adják a főhősnek, hogy hogyan nyerje meg a lányt, hogy az „a látszat mögé lásson” (igen beszédes e tekintetben a főhősnő egyik első mondata a Szörnyetegnek: „mutasd meg magad!”). A film emellett kvázi feminista felhangú üzenetként is megállja a helyét, hiszen benne egy emancipált, nyitott elméjű fiatal nő (a többi verziótól eltérően Belle apja itt nem kereskedő, hanem feltaláló!) egy erőszakos, hímsoviniszta „wannabe” vőlegény elől menekül egy olyan elfogadó és támogató férfi karjaiba, aki nem külsejével, hanem könyvtárszobájával nyűgözi le az olvasott és művelt lányt.
Gans A Szépség és a Szörnyetege a szerelemábrázolással egyértelműen kiemelkedik az adaptációk közül. Itt ismerték fel ugyanis leginkább az alkotók, hogy a két címszereplő sztorija nemcsak szokatlan romantikus történetként működik, hanem valójában bármely, egymás elfogadására épülő viszonyulás, azaz a szerelmi kapcsolat mint olyan metaforája is. A Szépség és a Szörnyeteg sztorija nem kizárólag egy szerelem, hanem a nagybetűs Szerelem fejlődését, stációit mutatja be a kezdeti idegenkedéstől kezdve a másik megismerésén, hibáinak elfogadásán át a teljes önfeladásig.
A többi feldolgozás és az eredeti mese idealizált szerelemábrázolásával szemben – a fantasztikus fordulatok ellenére – ez a film áll a legközelebb a valósághoz, mivel a szerelem mint kihívás, próbatétel, feladat jelenik meg benne. A legfontosabb változtatás ezt illetően, hogy itt Szépség nem egy nemeslelkű Szörnyeteggel áll szemben, hanem olyasvalakivel, aki összetettebb, közel sem hibátlan jellem, és akinek több lépésben ismeri meg az élettörténetét (lásd az álmokat). Így Gansnál jellemzően nem l’art pour l’art (mint az eredeti mesében) vagy szülei bűnéért (mint az 1946-os műben) átkozzák meg a szörnnyé vált herceget, hanem saját hibájának, sőt hübriszének büntetéseként (még a szeretett személy kedvéért sem képes lemondani a trófeának áhított őzsuta levadászásáról), azaz Szépségnek önmagáért, a hibáival együtt kell őt szeretnie.
A szerelem mint kihívás gondolatnak megfelelően Szépséget itt maga a Szörnyeteg is próba elé állítja (saját személyének elfogadtatásán túl is): már-már A kékszakállú herceg várára emlékeztető paranccsá, a hűség zálogává nő az az eredetiben csak mellékes körülményként megjelenő, a többi feldolgozásban pedig elsikkadó momentum, miszerint a főhősnőnek minden este, pontban 7-kor meg kell jelennie a közös vacsorájukon. Gans felnőttmeséje emellett abból a szempontból is valóság közelibb, hogy a testi, szenvedélyes szerelem is feltűnik benne, szimbólumok és utalások szintjén mindenképpen. Mivel a többi verziótól eltérően esetünkben nem barátságból és szimpátiából, hanem igen erős ellenszenvből indul a két címszereplő kapcsolata, emiatt – a screwball comedy hagyományainak megfelelően – eleve sokkal jobban izzik köztük az indulat.
Habár egy alkalommal a ’kielégíteni’ szó is elhangzik benne („Azt hiszi, egy szörnyeteg képes kielégíteni egy ilyen nőt?”), és erotikus cselekvésként egy táncra is sor kerül a főhősök között, Gans műve inkább szimbolikusan követi le a szerelem kialakulásának és kiteljesedésének állomásait. Fontos szerepet kap például a filmben a színszimbolika: a Szörnyeteg, ott-tartózkodása során gyönyörű ruhakölteményekkel lepi meg a Szépséget, aki a kastélyba érkezése után először az ártatlanság színét, azaz a fehéret viseli, majd zöld ruhában látjuk, ami ugyanúgy jelentheti a reményt, mint a lánynak a főhős palotájának természetes erdei környezetével való azonosulását. Ezt a kék (a béke és Szűz Mária színe), majd a kvázi szerelmi vallomás („Akkor én halok meg”) után a szerelmet jelképező vörös követi, hogy végül a lángolás után átadja a helyét a rózsaszínnek, azaz a megszelídített pirosnak.
Még ennél is szebb, ahogy Gans a vízzel mint szerelemszimbólummal operál. A Szörnyeteg kastélyában fellelhető életadó-gyógyító forrásvíz közvetítésével a főhősök több alkalommal is kölcsönösen átadják a másiknak egymás nedveit, majd szintén vízben kerül sor egy szimbolikus szeretkezésre is. A befagyott tó jegét áttörve a hideg vízbe zuhanó Szépséget a Szörnyeteg úgy menti ki, hogy utána veti magát, majd mielőtt kiemelné, egy végtelen hosszú pillanatig pontosan egymáson van a testük. Ezzel és már említett egyéb szépségeivel együtt a nem mellesleg gyönyörű külsejű, karizmatikus színészekkel és szemkápráztató látványvilággal dolgozó film szó szerint és átvitt értelemben is a legszebb szerelmes történetek közé kéredzkedik.
Kapcsolat
Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322