„Két komoly balesetem volt, aránylag jó a helyzet” - Gulyás Kiss Zoltán, kaszkadőr
Nincs itt elég hely leírni, hogy hány filmben, kikkel verekedett, vívott, ugrott és kik helyett kockáztatta az életét. 20 éve még azt is elvállalta, amit senki más nem. Kétszeres Guinness-rekorder, több helyen elnök és a Magyar Kaszkadőr Akadémia alapítója. Az idén Cannes-ban négy díjjal jutalmazott Saul fia című film kaszkadőr szakértője. Gulyás Kiss Zoltán nem ájul el a külföldi sztároktól, igazából magyar filmben szeret dolgozni. INTERJÚ
Ma péntek van, elmeséled, hogy a héten mit dolgoztál?
Egy kávéreklám egyik jelentében a színész a parttól távolodó hajót akarja elérni, utána ugrik, de a mentőcsónakban landol. A munka biztonságtechnikai részét le kell írni, például, hogy milyen veszély fenyegeti a színészt. A kaszkadőrszakértő a megmondója, hogy mi a határa annak, ameddig ő elmerészkedhet és hol lépjen be a dublőr. A vásznon természetesen a „színész” ugrik le, a sörözőben is úgy mesélheti. Ha nagyon meg akarja mutatni, mit tud, és fizikailag is képes rá, neki is elmagyarázom, hogy biztos, hogy ő nagyon ügyes, de a produkciónak sokkal drágább, ha összetöri magát. Kettes számú főszereplő nincs, kettes számú kaszkadőr van. Egy komolyabb produkciónál nem csak a forgatás alatt, hanem a forgatáson kívül is megszabják, hogy a színész mit tehet. Tegnapelőtt éjszaka a Jóban rosszban sorozatban én voltam Töki, aki hátulról leütötte Tucit. Délután egy másik reklámot forgattunk, ahol biztosítani kellett, mert valaki felállt egy targoncára, ami hirtelen fordult. Reggel 9-kor a következő reklám arról szólt, hogy egy lány vásárol az üzletben, megcsúszik, és repül a hagyma, a retek, a tej. A segítőkész alkalmazottak meg ugranak, elkapják az árut és visszaadják neki. Vittem egy „hentest”, aki átugrott a pulton és elkapta a halat. Egy lány a létra tetejéről vetődött. Szóval, elég sűrű hét volt. De a múlt év volt nagyon zizi! Sokat dolgoztunk, ami jó, de néha óriási a felelősség, és nem szabad hibázni. Soha.
.jpg)
Akikről mi úgy tudjuk, hogy nagy akciószínészek, ők mennyit vállalnak be?
Régebben nagy akcióhős volt Belmondo vagy Jackie Chan. Akkoriban még nem működött az a jogi háttér, ami ma már nagyon megkurtítja a színészek lehetőségeit. Egyébként Jackie Channek már mindene összevissza tört. Az amerikai filmes szakma értékeli, hogy látványos dolgokat csinál, viszont az, hogy „egy életem egy halálom” szintjén gyártja a filmeket, zúzza magát és az embereit is, az a nagy amerikai biztonságba nem fér bele. Amerikában „safety meeting”-ek vannak: nagyon biztosítom, nagyon leírom, nagyon átbeszélem. Egy idő után Jackie Channek is lett dublőre, az eszement, veszélyes jeleneteket már másvalakivel csináltatja. Azért tudom, mert megkapom a meghívót a Taurus- díjátadóra, ami egyfajta Oscar a kaszkadőröknek, és a nomináltak közt ott volt az ő dublőre is.
Stohl András hiába ügyes srác, a Siklósi várban a Tenkes kapitánya című előadásban nem tehette meg, hogy két ló végighúzza a színpadon. Meg tudta volna ő is csinálni, mert a védőcuccok engem is pont annyira védtek, mint őt, de ha véletlenül vacakul jön ki a dolog, csak a kisujja fáj vagy bármi történik, másnap már nem tudja eljátszani a szerepet.
Téged már jelöltek a Taurus-díjra?
Igen, de Magyarországról nehéz betörni és nem is vagyok sikerhajhász.
És az a két Guinness Rekord?!
Az más. Sokkal egyszerűbb egy Guinness-t elérni.
Szomorú voltál, amikor 14 évesen nem kaptad meg a főszerepet a Csillagszemű című filmben vagy éppen az indította el a kaszkadőr karrieredet?
Hazugság lenne azt mondani, hogy nem örültem volna neki. Gyerekként nagyon féltem a lovaktól, ugyanis egyszer fejbe rúgott egy. A gimnáziumi osztálykiránduláson, futószáron mehettünk két kört. Csak úgy pattogtunk a lovon, de nekem megtetszett. Mondtam a lovardában, hogy szeretnék kijárni, de nincs pénzem. Mondták, van megoldás: a vasvilla. Lovászkodtam, miközben próbáltam elnyomni a félelmemet. Ott látott meg a Csillagszemű rendezőasszisztense. A színészmustrán nem feleltem meg, de dublőrként bekerültem a filmbe. Később a 80 huszár-ban összejöttem a kaszikkal, ott találkoztam Oroszlánnal/Pintér Tamással, Marosi Lacival, Ordódy Gyurival. Unger Béla, Piroch Gabi akkor voltak fiatalok. Csatlakoztam a kaszkadőrök lovas részéhez. A munka autós és motoros részét magamtól tanultam, a gyalogos részét Sinkó Ákos barátomtól, őt tartom a mesteremnek. Vele ugrottam először magasból, vele vívtam, tőle tanultam a zuhanást, a koreografált bunyót, mindent. A saját területén ő zseniális, tanít is a sulinkban. Kilenc évvel ezelőtt Oroszlánnal alapítottunk egy iskolát, Magyar Kaszkadőr Akadémia néven. A két éves tanfolyamot úgy építettük fel, hogy a gyalogos képzés legyen mindennek az alapja, a ló, az autó, a motor pedig a leágazás. Szerveztünk gyerek kaszisulit is. Csoda édesek! 5-13 éves korig jöhetnek, de hoztak 4 évest is, ők szaladgálnak, bukfenceznek. Sinkó Ákos barátom külsőre igen kemény, de a gyerekek imádják, fakarddal rohangálnak a lába közt. Hatalmas szíve van, és nagyon jól bánik velük.
Kit nevelsz? Az utódodat vagy a konkurenciát?
Konkurencia lehet, ha majd felnő. Két év alatt eldől, hogy valójában ki akarja ezt. Azok, akiknek nincs kitartásuk, kihullanak. Eddig kb. 100-an végeztek nálunk, talán a fele dolgozik is. Ahová tudom, viszem őket, próbálok nekik melót adni. De ha hívnak, akkor ugrani kell. Én anno taxiztam, aztán tengelyterhelés-ellenőr voltam, majd takarmánykeverő, sőt tűzoltókészülék-ellenőr is… ilyen munkahelyekről könnyű volt ugrani.
.jpg)
1990-ban a Sárkányszív (Dragonheart) című filmben te ugrottál le egy 30 méter magas várfalról. Azért te, mert senki más nem vállalta el.
Az egy amerikai mozi, de szlovákok, németek, lengyelek is voltak benne. Dennis Quaid és David Thewlis volt a két főszereplő, én Thewlis helyett vívtam és ugrottam. A baj az volt, hogy a torony és a várfal közötti távolság 6,5 méter, nagyon szűk, a légzsák is csak nehezen fért be. Utána volt még egy másfél méteres várfal, és egy szakadék... Ezért nem vállalta senki. Ja, és még kiállt egy keresztgerenda is a falból! Az ugrás azért volt nehéz, mert rögtön bele kellett kerülni abba a zuhanó pozícióba, amit aztán végig tartani kellett. Maga a zuhanás 2-2,5 másodperc, de olyankor sokkal többnek tűnik! Akkor neveztek el „őrült magyarnak”. Azóta már van saját légzsákom is, viszont az se férne be oda!
Milyen a munka a híres emberekkel? Nem a magyarokkal.
Nagyon jó. Egy kivételt tudok: Madonna.
Azt senki sem szereti.
Az a körítés! Nem bántjuk, aki szereti, szeresse. Az Evitában Madonna körül kaszkadőrök voltak, ha a nagy művésznőt bármi atrocitás érné, akkor tudják a dolgukat. Banderas-szal már többször találkoztam, ő nagyon jó fej. Szerintem a nagy színészek szerények.
Hogy beszélsz a hírességekkel, angolul?
Az angol szakmai nyelvet tudom, de például az I Spy forgatásán beszóltak rádión, hogy Eddy Murphy-t üldözi három Audi, egy jön szemben, ki kell kerülni jobbról. A jobbról-t könnyű megérteni, de kinek jobbról?! A bonyolultabb dolgoknál biztos, hogy kérek segítséget. Civilben elvigyorgok a sztárokkal is, de az angol nyelvtudás ma már valóban elvárás. Én viszont sokkal jobban szeretem a magyar filmeket. Százszor! Olyan nagyfilmben, mint a Hercules, elveszel. Egy ötszáz fős stábból a forgatás végére se ismersz meg mindenkit, és a magyar filmekben nincs az a fölösleges varázslás, mint a külföldiekben.
Amikor a Herendi Gábor Lora című filmjében elcsapják a motorost…
…azt én csináltam. Herendi ötlete volt, hogy ültessük le a történetet. A srác elbúcsúzik a lánytól, még könnyezve utána néz… és akkor történik a baleset. Ezért volt akkora hatása. Stop trükkel csináltuk, ilyenkor több felvételt készítenek úgy, hogy lerakják a kamerát, aminek nem szabad megmozdulnia. Felveszik, hogy egy helyben áll a motor, hogy az autó elsuhan, és hogy a motor elmegy. Digitális trükkel úgy össze tudják rakni a képeket, hogy abban a pillanatban fogja eltalálni a motort az autó, amikor ők akarják. Szerettem volna szemből is egy gépállást, amibe belecsúszik a motor és majdnem telibe vágja a kamerát. Azt úgy oldottuk meg, hogy tényleg elütöttem az üres motort, amit kikötöttem egy végponthoz, hogy ne tudjon tovább menni. Mondok még egy példát erre a „locked off”, rögzített kamerára. Antal Nimród Kontroll című filmjében volt egy jelenet. A sztori szerint a srác az alagútban az egyik metró állomástól a másikig fut. Egy megállót kell addig lefutnia, és kiugrania a peronra, míg a metró kettőt tesz meg. Az egyik srác úgy menekül meg, hogy épphogy kiperdül a peronra és a sarka mellett elsuhant a metró. Ez is ugyanígy csinálták. Felvették fixen az alagutat, aztán a fiút, ahogy kiugrik, és az elsuhanó metrót. Utána akkor suhantatták el, amikor akarták. Ez már a digitális háttérmunka varázsa. Persze nyilván van, amit nem lehet kiváltani, aminek én örülök, különben nem lenne annyi munkánk. Bár a magyar piacon a CGI még elég drága, azért már sok mindet rábíznak. Régen például nagyon fontos volt, hogy a háttérben a vezeték elvesszen. Egyszer Börcsök Enikőt kellett felhúzni egy kútgémre, de akkor még színezni kellett a drótkötelet, hogy belevesszen a háttérbe. Ma már mindegy, akár hajókötelet is használhatnak. Ilyen esetben nagy segítség a CGI.
A magyar kaszkadőrök is mindent meg tudnak csinálni? Megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak?
Színvonalon felül teljesítenek. Magyar filmben nem ugyanolyanok az elvárások, a mai napig sokkal jobban meg kell közelíteni a valós akciót, tehát többet kell nyújtani, hiszen a magyar film pénztárcája nem engedi meg, hogy mindent utómunkában tegyenek mögé. A külföldi filmekben megcsinálják az előmozzanatot, aztán azt feltupírozzák. Van egy kis robbanás, utána felnagyítják. Nagyon jók a külföldi kaszkadőrök, de ilyen téren jobban el vannak kényeztetve. Ha magyar filmeken nevelkedsz, biztos vagyok benne, hogy sokkal magasabb szintre vagy képes, ha valóban komolyan veszed a munkát. Külföldi filmekben sokáig azért voltak nagyon foglalkoztatottak a magyarok, mert egy kaszkadőr áráért többet megvásároltak. Egy híres színésznek több dublőrje van. Eddy Murphynek az I Spy című filmben hat dublőre volt, egyik nagyon jól bunyózott, a másik leesett a tetőről, a harmadik autózott helyette vagy futott és volt egy fénydublőre is. Mindezt egy magyar kaszkadőr egyedül is meg tudja csinálni. Én az Aranygyapjú legendájában/Jason and the Argonauts című filmben Jason Londonnak, a főszereplőnek voltam a dublőre, helyette lovagoltam, szaltót ugrottam, bunyóztam, vívtam.
Mi van akkor, ha neked kell megütni a híres színészt?
Az baj, ha én megütöm. Igazából sohasem kell, bár néha elkerülhetetlen. Például a Szabadság szerelem-ben Dobó Katának meg kellett ütnie Fenyő Ivánt.
Az rendben van, ha egy nő megüt egy férfit.
Igen. A baj az volt, hogy a Fenyő Iván nagyon világos bőrű és mindig ottmaradt a nyoma az arcán.
Milyen felszereléssel kell rendelkeznie egy kaszkadőr szakértőnek?
Nekem van 7 cross motorom, 2 autóm, az egyiknek rácsos szélvédője van, azzal tudunk gázolni, farolgatni. Van egy lovam, nagyon sokat dolgoztam vele, társként tekintek rá, mindent tud, bukni, ágaskodni, ülni. Vannak speciális légdobbantóim, amit elsüllyesztünk a fűbe, és ha rálépsz, eldob. Van motoros és boruló rámpa, és egy nagy táska tele rigger cuccal. A riggelés a reptetés technika. Vannak vékony madzagok, csigák, karabinerek, gyorskioldók, speciális cuccok. Nagy többségében a hajóipari termékek alkalmasak erre, azok nagyon jó minőségűek. Van egy speciális csörlőm, amit egy számítógép és egy nagy elektromos motor vezényel. A csörlőn keresztül egy magas darura felviszed a csigát, azon a kötelet, ráteszed a terhet és beállítod, hogy milyen gyorsan zuhanjon, hol álljon meg. Mint Tom Cruise a Mission:Impossible -ban. Annyira pontos eszköz, hogy egy méteren belül 5000 pontot tudsz megadni, hogy hol álljon meg. Halálbiztos, és nem Jóska fogja meg a féket a végén, hanem a gép. Vannak boruló rámpák. A Jóban rosszban sorozatából kiírták Liptai Claudiát, helyette volt egy nagyon komoly borulásom. Elég tempósan, száztízzel mentem fel a rámpára, és 70 métert repültem az autóval. Egyébként repülés közben nagyon észnél kell lenni. Ha a boruló rámpát elhagytad, már semmi szereped nincs, csak bízol a technikában, a csővázban, a bukósisakban. Olyankor saját magadat kell megölelni, hogy a kezed ne csapódjon össze-vissza. Ha jól elő van készítve a védelmi rendszer, nem eshet bajod.
Akkor mikor és hogyan tört el 12 bordád és négy csigolyád?
Veres Zolival készültünk egy Guinness rekordra. Egyszer, mikor Zolival borozgattunk, jött az ötlet, hogy amikor ő két rámpa között elrepül, én motorral átugrom fölötte. Harmadikra sikerült megcsinálni. A felkészüléskor törtem össze magam, technikai malőr történt, beszakadt alattam a rámpa. Beakadt a kerék, én elrepültem, és még a motor is rám esett. Mondták, hogy a farkcsontomat ne keressem, mert az nincs és a tüdőm is bevérzett. Kérdezgettek, de semmire nem tudtam válaszolni, csak a feleségem telefonszámára emlékeztem. Előtte 20 perccel mentek el a gyerekekkel a reptérről. Nagyon örültem, hogy nem látták az esést.
1997-ben a nyakcsigolyám tört el, ez a két komoly balesetem volt, tehát aránylag jó a helyzet. Egy hongkongi akciófilmben egy előre szaltóval kellett leugranom a K-hídról. Elszúrtam, mert túlöltöztem. Felvettem két búvárruhát, és szerep szerint volt rajtam egy nagykabát is. Felvettem a gerincvédőt, mindent, amit most már nem tennék. Azért nem tudtam meghúzni a szaltót, mert a búvárruha merevvé tett és kb. 23 méterről hanyatt estem. A nyaki csigolyámat a gerincvédő törte el. A motoros ugrásnál viszont nem én hibáztam. Utána vettem egy olyan rámpát, aminek a felületét nem lehet beszakítani. Egy évvel később újra nekifutottunk a motoros ugrásnak. Nem mondom, hogy jó érzés volt.
Ki talál ki ilyet, hogy egy repülőgép szárnyán, egy széken üljön és átmásszon egy…?!
...nem így indult a történet, csak ez lett a vége. Először szárnyról-szárnyra szerettem volna átmenni, de nem engedélyezték, mert, hogy összekoccanhat a két gép. Nem is értem aggódtak. Akkor legyen az egyik repülő, a másik helikopter. Jó. Megkaptuk a zöld jelzést. Háromszor csináltuk meg, egyszer Budaörsön, hogy boldogok legyünk, másodszor Budapesten, harmadszor megint Budaörsön, a reptéren. A Turisztikai Hivatal támogatott minket, cserébe, készítsünk nekik egy image filmet Budapestről. A Lánchíd fölött vegyük föl, nagy tömeg előtt szálljak át a helikopterre, mindenki boldog, plusz a Guinnessnek is bejelentjük. Azt tudtuk, hogy az összetempírozásnak nagyon pontosnak kell lenni, ezért tartottunk egy próbát Budaörsön, lemértük az időt, a távot, és kiszámoltuk, hogy nekünk már az Erzsébet-hídnál fel kell venni a végleges légügyi pozíciót. Rádión szólnak, hogy itt a Lánchíd, átszállok, a teátrális jelenet pont ott van, ahol kell, terv szerint lerak a helikopter a híd tetejére, lesétálok, bemegyek a színpad közepére, ünneplés. Így is történt. Csak valami miatt nem úgy sikerült a film, ahogy kellett volna. Ezért még egyszer kimentünk Budaörsre és harmadszorra, sima égháttérrel, hogy ne lehessen azonosítani a helyet, újra megcsináltuk.
Hány magyar kaszkadőr tud megélni ebből?
Komolyabb produkcióknál van egy vezető, egy kaszkadőr szakértő és mellettük a kaszkadőrök. Hivatalosan négy kaszkadőr vezető van Magyarországon: Unger Béla, Kivés Gyuri, Piroch Gábor és én. Csak az lehet kaszkadőr, akinek két év gyakorlat után igazolják a teljesítményét. A kaszkadőr szakértőnek mind a négy szakágból - autó, motor, ló és a gyalog - rendelkeznie kell minősítéssel. Egyből három évet, a többiből tíz évet kell igazolni. 1996 óta van kaszkadőr képzés, 2006 óta kötelező a tíz év gyakorlat.
Miért hívják a külföldi filmekbe a magyar kaszkadőröket, amikor ott vannak a saját embereik?
Sajnos ma már nem nagyon használják úgy a magyar kaszkadőröket, mint régen. A hírességek körül ott vannak a saját embereik, mi meg a háttérben csináljuk a többi melót. Régen nem így volt. Ha fiatal vagy és még bírod a megaláztatást, akkor belefér, de ha szakmai kihívást akarsz, akkor inkább magyar filmben dolgozz. Az igaz, hogy ott viszont kevesebb a lehetőség. Csoda jó a catering a külföldi filmben, a magyar produkcióban meg lehet, hogy te mész el a szalámis zsömléért, de én akkor is százszor jobban érzem magam velük. Múlt évben Goda Kriszta filmjét, a Veszettek-et forgattuk. Nívós mozi volt, mindenkit becsülettel elláttak és nem kellett minden nap bebizonyítanom, hogy tényleg tudom hová kell tenni a szivacsot. Egy külföldi filmben– ami azért érthető –, minden nap bizonyítani kell. Itthon nem kérdezik meg, hogy „és ez a madzag tényleg elbírja? És csináltál már ilyet?” Egyszer jött egy spanyol kaszkadőr szakértő, óriási név a szakmában, Stallone dublőre is volt. Én voltam a magyar kaszkadőr szakértő, ő meg a főgóré. Ha valaki, ő tényleg megtehetné, hogy azt mondja, hogy „te, tedd ide, tedd oda”, de ő kikérte a véleményemet. Néha finoman jelezte, hogy ő meg úgy gondolja, hogy…, vagy az a színész így szereti, nem úgy. Megbeszéltük a dolgokat és nagyon jó légkörben dolgoztunk. De mikor megjelenik egy olyan, aki elkezdi osztani az észt, onnantól feszes a hangulat! Dolgoztam már olyan kigyúrt, strandpapucsos balfékkel, akit csak az érdekelt, hogy hol a legközelebbi „gym”. Miatta égett meg a vádlim. Volt egy magas ház, ami emeletenként robbant föl és nekünk az utolsó pillanatban kellett kimenekülnünk. Föl akartam venni egy égő ruhát. „Nehogy felvedd, nem te fogsz égni!” Azért a dublőr lányra ráadtuk a ruhát. Az egyik pukkancs úgy ment el fölöttem, hogy nem lobbant be a láng, de rám fröccsent a benzin és elkezdtem égni. Utóbb kiderült, hogy a fickó soha nem volt kaszkadőr. Aki jó a szakmában, az tud beszélgetni, tudja, mit kell csinálni, mit és hogyan kell kérni.
Kaszkadőrként mi olyat tudsz produkálni, amire még felkapják a fejüket a nézők?
Kreativitásban lehet nyújtózkodni és újat mutatni. Ma már olyan rekordok, világcsúcsok vannak, amiket nem lehet túlszárnyalni. Motorral ugrottak száz métert! Az űrből meg ejtőernyővel. Hát még hová?! Madarász Isti a Hurok című filmjében azt kérte, hogy egy autó menjen neki egy másiknak és azon csináljon egy előre szaltót. Ez fizikailag lehetetlen. Ő lepődött meg a legjobban, hogy mondtam: rendben. Összehoztuk neki, de nem emberrel, hanem technikával, daru és drótkötél rendszerrel. Azelőtt ilyet soha nem csináltam, de kiszámoltam és összejött. Ilyesmivel lehet még lenyűgözni az embereket. Produktummal - ami „real”-ben van fölvéve, azzal, hogy mekkorát esel, mekkorát repülsz - már nem tudsz tovább lépni. Csak kreativitásban, és a magyarok nagyon kreatívak. Az I Spy-ban, a rendezőnő kitalálta, hogy még innen oda repüljön a lufi. Az angol special effects-es nem volt felkészülve arra a csigarendszerre. Magyar fülnek meglepő volt, hogy ilyet ki mert ejteni a száján: „semmi probléma, két hét múlva itt lesz Angliából, ami kell”. Na, de ezt ma kell csinálni! A magyarok oldották meg: „Józsi, van nálad drót? persze, csavard meg, húzd meg…és megvolt”. Nekünk is nagy kihívás volt, amit Madarász Isti kért, de a kreativitással óriási nullákat húztunk le a költségvetésből. Látványban ugyanaz volt, de jóval olcsóbban oldottuk meg. És olyan boldog volt a srác! Nemrég egy vetítésen, odaszólt nekem: „már írom a következő filmet, és van benne egy akkora durranás!”
.jpg)
2015. május
Kapcsolat
Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322