Filmkultúra

A Nemzeti Filmintézet magazinja

Fényűző Buddha

A buddhizmus ma már a világ sok országában jelen van, Európában és Amerikában ugyanúgy, mint Ázsia nagy részén, kivéve ott ahol megszületett: az indiai kontinensen. Kopasz szerzetesek, tibeti lámák, hatalmas kőkolosszusok, sőt, már hollywoodi filmek jelképezik ezt a tant, amelyről nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy vallás-e inkább, vagy filozófia. GONDOLAT

Hiszen ugyanúgy tűnhet egy bölcseleti útnak a sok közül, és igazából nem szükséges hogy valaki kialakult hitelveket kövessen, vagy szertartásokon vegyen részt, akár mindezek nélkül is becsületes buddhistának tekinthető.  A Kis Buddha óta a nagyközönségnek is valós képélménye van Sziddhartha hercegről, egyrészt mert a film számos epizódját Bhutánban vették fel, valamint a Bertolucci-ra mélyen jellemző kameramozgások és a színbeállítások annyira profik, hogy a még Tom Cruise tehetségét is túlszárnyaló Keanu Reeves zseniális aktornak tűnik benne. Bhutánban, mellesleg, a film készítésének idején még tv és rádió-adások sem voltak, csak az ezredforduló után kezdtek felzárkózni a nyugati világhoz, sajnos.  Akárcsak ezen ország uralkodója, a történeti kis Buddha is királyfiként cseperedett fel az időszámítás előtti 5.-6. század környékén, de mint a filmbeli szerzetesek, lámák is figyelmeztetnek rá: ezt a tényt nem muszáj elhinni, mivel a később kialakult, tibeti buddhista változat szerint, az alapító mester szelleme számít egyedül és nem a történelmi keltezések. Ez utóbbiakat a keleti népek elég lazán kezelik, több száz éves csúszások is simán beleférnek. A kis királyfi birodalma egy kb. fele Franciaország méretű területen. helyezkedett el, születésétől fogva fejedelmi pompában részesült, a Szákja nemzetség dúsgazdag Gót ama nevű családjának örököseként, akik akkoriban Kószala királyság egyik nagyhatalmú hercegségének számítottak. Neve ezért, legalábbis ahogy kezdetben fejedelmi körökben szólítják, (bár másokkal még nem igazán érintkezik), egyrészt tehát: Gótama, másrészt pedig: Szákjamuni, azaz, a Szákják bölcse. Születését, a legendák szerint legalábbis, csodás események előzik meg: például megtestesülése előtt egy mennyei paradicsomban tölti az örökkévalóság felhőtlen napjait. Amikor elérkezik az ideje annak, hogy a földre leszálljon, a hindu istenvilág fontos alakjai jelennek meg az emberek között, hogy megtanítsák őket azokra a csodás jelekre, amelyekről majd a megvilágosodott bölcs felismerhető. Miután megszületett, fény hatja át a világtérségeket, az égből virágeső hull, a vakok látnak, a bénák járnak, a vadállatok maguktól megszelídülnek, és ezekhez hasonlók történnek... Mindezek természetesen utólagos, jóindulatú hozzáköltések, az ind képzelet állandóan visszatérő motívumai, csakhogy jelen esetben egy új eszmei mozgalom megjelenéséhez szükséges hatáskeltő eszközök. A folytatás kicsit prózaibb, de nem kevésbé csodálatos. Az ifjú Gótama a lehető legnagyobb fényűzésben kénytelen felnőni, mit sem tudva a világ nyomorúságairól. Idejének nagy részét dőzsöléssel, harci játékokkal, vadászattal tölti, később megházasodik és gyermeket is nemz, azaz, éli a korabeli nemes urak átlagos életét, amelyet esetleg némileg fűszerezhet az a tény, hogy felesége mellett még mintegy nyolvannégyezer ágyassal rendelkezik, (egyes változatok szerint csak ötszázzal), és rajtuk kívül is még számtalan táncosnő áll rendelkezésére a különféle, saját használatú palotáiban...  A mai valóság annyiban különbözik a hajdanitól, hogy a Kis Buddha filmbeli tájainak otthont adó Bhután jelenlegi uralkodója már egyetlen feleséggel is beéri, és a kosárlabdáért rajong. Apja és különösen távoli ősei sohasem tettek volna ilyen modern dolgokat.. Ha belegondolunk, hogy a vallásalapító Szákjamuni életének jelentős részét ilyen körülmények között töltötte, és noha utána megvilágosodott és közösségi vezető lett, néhány esztendő vezeklés, önsanyargatás elmúltával ismét soha többé nem kellett nélkülöznie. A buddhista szövegek állandóan arról írnak, hogy a vándorszerzetesek különféle rádzsák, hercegek, uradalmak vendégszeretetét élvezték, tanításaikért cserébe.

Hamarosan egész Észak-Indiában ismert lesz ez a tan, persze akkoriban még nem buddhizmusnak nevezik, egyike a számtalan önálló „lábon hordott” szellemi mozgalomnak, amelyek a hinduizmus keretein belül, vagy azon kívül működnek. Mivel Buddha és követőinek híre egészen a fejedelmi udvarokig is eljut, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül tevékenységük, különösen azután hogy Adzsátaszatru, Magadha (a mai Bihar állam) királya, házanépével együtt, híveivé lesz. Mellesleg, az egykori Gótama herceg családjával mindez már korábban megtörténik, sőt, innen datálható az a fontos esemény is, hogy anyósa unszolására, ettől kezdve, vonakodva bár, de nőket is felvesznek a szerzetesek közé. Buddha egészen nyolcvan esztendős koráig tanít, majd ismeretlen helyre távozik. Ezután az egyre gyarapodó közösség különféle, de egymást nem kizáró irányzatokra oszlik szét, és a tan elindul világhódító útjára. Annak a fügefának pedig, amelynek mása alatt Keanu Reeves a megvilágosodást elérte, egyik hajtásából terebélyes fa nőtt ki az i.e. 3. század közepén, amelyik állítólag még ma is áll valahol Ceylon szigetén.

 

 

 

Kapcsolat

Email: info@filmarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/E.
Telefon: (+36 1) 394-1322